Főrendiházi irományok, 1901. II. kötet • 85-122. sz.

Irományszámok - 1901-112

lia. szám. 97 viszonyban voltunk, az utóbbi két évtizedben a legtöbb állammal hosszabb tartamú kereskedelmi szerződéseket kötött, a melyekben a kereskedelmi viszonyok a leg­nagyobb kedvezmény alapján vannak szabályozva. Nevezetesen: a Németbiro­dalommal 1882. évi deczember hó 5-én, Svéd- és Norvégországgal 1885. évi július hó 29-én, illetve deczember hó 15-én, Franczíaországgal 1886. évi november hó 27-én, Ecuadorral 1888 évi június hó 1 Ö-én, Nagybritanniával 1888. évi november hó 27-én, Japánnal 1888. évi november hó 30-án, S.-Domingó köz­társasággal 1890. évi márczius hó 29-én ? Olaszországgal 1890. évi április hó 16-án, Salvadorral 1893. évi április hó 24-én, Belgiummal 1895. évi június hó 7-én, Németalfölddel 1897. évi szeptember hó 22-én és Kínával 1899. évi deczem­ber hó 14-én kötött és jelenleg is érvényben levő kereskedelmi és hajózási szerződéseiben részletes határozmányok foglaltatnak a szerződő felek alattvalói­nak jogosítványait, a be-, ki- és átviteli forgalmat, a hajózási és consuli viszo­nyokat illetőleg. A köztársaság külkereskedelmi forgalma különösen az utolsó években fejlődésnek indult, de a fejlődés még mindig nincs kellő arányban az ország természeti kin­csekben való gazdagságával és népességének, az amerikai viszonyokhoz mért nagyságával s folyton növekvő fogyasztóképességével. A külforgalom viszonylagos nagysága tekintetében Mexikó a legtöbb amerikai állam mögött áll ; esett ugyanis a külforgalomból 1899-ben egy-egy lakosra: Braziliában:. . 40*4 frt érték * Argentínában: . . .... 183-2 » » Chiliben: 89'3 » » Mexikóban: 236 » » A kereskedelmi mérleg aktiv ; ha azonban a nemes fém- és érczkivit eltol eltekintünk, a bevitel állandóan és tetemesen felülmúlja a kivitelt. A forgalom két irányzatának összehasonlítását egyébként nagyon megnehezíti az, hogy a bevitel értéke hivatalosan arany pesoban (= körülbelül 5 kor.) a kivitelé pedig ezüst pesoban (1 dollár, jelenleg körülbelül %*fa kor.) mutattatik ki. Fontosabb országok szerint résziélezve Mexikó külforgalma a mexikói árúfor­galmi statisztikai adatok szerint következőleg alakult: a) Bevitel 1000 arany pesobau/) 1893 1894 1895 1896 1897 1898 1899 1900 5.681 5.755 6.668 7.905 6.882 8.069 9.777 10.479 Francziaországból ... 111 — 4.781 4.359 5.577 6.099 4.989 5.492 6.435 6.754 Németországból — — -.- — 2.875 2.686 3.632 4.363 4.003 5.217 (i.l 10 6.678 Spanyolországból ... ... — 2.212 1.949 1.919 2.174 1.084 2.492 :s.040 2.918 Belgiumból „ _ - * — 398 330 320 420 480 550 702 801 Olaszországból..- . . .. ... — U­141 106 121 150 184 284 465 404 Ausztria-Magyarországból... ... ... 60 67 88 116 128 216 346 415 115 81 115 158 163 259 344 322 Hollandiából ... ­200 108 127 134 133 118 167 173 Norvégiából... ­33 34 45 71 42 45 74 92 Portugáliából ... ... 20 13 19 33 1 23 45 41 68 Svédországból 3 7 20 30 29 21 58 44 *) 1 arany peso === 5 korona. Főrendi iromány. II. 1901-1906. 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom