Főrendiházi irományok, 1896. XXIV. kötet • 1003-1035. sz.
Irományszámok - 1896-1005
Î005. szám. 55 Torontál vármegye közönsége 1900. évi október hó 15-én tartott rendes közgyűlésében ezen 2,500.000 korona kölcsön felvételét megszavazta és a kölcsön kamatozása és törlesztésére szükséges összeg fedezése czéljából az 1883. évi XV. törvényczikk 9. és 13. §§-ai értelmében az egyenes állami adókhoz 50 évre két és fél százaléknyi külön megyei pótadó kivetését határozta el. Miután ezen 2V2°/o pótadó a többi törvényhatósági pótadóval együttesen sem haladja meg az 5°/o-ot, e határozatot a kormány az 1883. évi XV. törvényczikk 13. szakasza értelmében a saját hatáskörében is jóváhagyhatná. Minthogy azonban ily módon a vármegye önadóztatási joga kimerittetvén, a törvény alapján a vármegye sem culturális, sem egyéb czélokra további pótadót előreláthatólag hosszabb időn át nem vethetne ki és mert ezen pótadó csakis és kizárólag a jelzett czélra szolgálván, más czélokra még részben sem vehető igénybe, mi által a hitelező pénzintézetnek is nagyobb biztositékot nyújthat: ennélfogva szükségesnek láiszott a vármegye törvényszerű póladóki vetési jogának fentartásával engodélyt kérni a törvényhozástól arra, hogy a torontáli helyi érdekű vasutak és a torontálmegyei közúti alap pénzügyeinek rendezése czéljából külön pótadó vettethessék ki, a mely czélzatnak a csatolt törvényjavaslat 2. szakaszában adtam kifejezést. A felveendő vármegyei kölcsönből kifizetendők lesznek : A vasút tartozásai 1,366.591.54 az útalap tartozásai . 1,307.23550 2,663.827 04 korona, illetőleg a helyi érdekű vasút által az útalapnak előlegezett 222.819 koronát és a hátralékos hozzájárulásokból esedékessé váló 160.000 koronát levonva, ellenben a felmerülő időközi kamatokat számításba véve, kereken 2,500.000 korona összegben. Ily módon egyrészt a vármegyei útalap ismét fizetésképessé válik, s úgy az útalapnak, mint a helyi érdekű vasut-részvény társaságnak Összes függő terhei rendeztetnek. A helyi érdekű vasútnak ugyan a fent kimutatott és sürgős rendezést igénylő adósságain kivül egyéb tartozásai is vannak, de azokat fedezheti activ vagyonából olyformán, hogy vagyonmérlege azok kiegyenlítése után mintegy 332.735 korona 13 fillér mérlegszerű activummal záródik. A vázolt alapon bekövetkező rendezés azonban nem volna teljes, ha eg> úttal a vállalat pénzügyi helyzetének jövőben való alakulása egyúttal megfelelő szabályozást nem nyerne. Ez a szabályozás, mint már említeni szerencsém voit, az üzletkezelési szerződés kapcsán történnék. Nem lévén ugyanis kizártnak tekinthető az, hogy főleg az államvasuti kezelés első éveiben a helyi érdekű vasút bevételeiből a társaságot megillető rész az elsőbbségi kötvények törlesztési és kamathányadának kielégítésére nem lesz elégséges, — gondoskodni kellett arról, hogy a hiányzó bevétel időlegesen fedezetet nyerjen. Fedezetet nyújtani a garanczia-viszonyból folyólag első sorban a vármegyei útalap köteles. Minthogy azonban az útalap még az útadónak 10°/°-ig való felemelése után sem lesz abban a helyzetben, hogy a kötvénybiztosilásból felmerülhető követeléseknek pénzügyi helyzete ujabb megrontása nélkül állandóan megfeleljen, gondoskodni kellelt arról, hogy addig is, mig az útalap és a vasút jövedelmeinek növekedése folytán a kötvényszolgálatot együttesen önerejükből teljesen elláthatják, a fedezetre szükséges összeg az útalap igénybevétele nélkül is ideiglenesen rendelkezésre álljon. r Erre nézve azt a módozatot vettem kilátásba, hogy az államvasutak oly években, a mikor a helyi érdekű vasút bevételeiből a szerződésszerű üzemköltségek levonása után fenmaradó rész nem tenne ki annyit, a mennyi a törlesztési terv szerint az elsőbbségi kötvényszolgálat ellátásához szükséges: a hiányzó fedezeti összeget az üzletkezelő m. kir. állam-
