Főrendiházi irományok, 1896. XXIV. kötet • 1003-1035. sz.
Irományszámok - 1896-1007
260 1007. szám. Az előadó erre előterjeszti a tényállást s bemutatja a bizonyítékokat. Azután meghallgatandók az érdekeltek, ha nyilatkozni kivannak. • Az itélő-bizottság előtt bizonyitás felvételének helye nincs. Oly bizonyítékok, melyek az clőkészitő eljárásban föl nem hozattak — figyelembe nem vehetők. Az itélő-bizottság minden tagja az előadótól fölvilágosítást kívánhat, az ügyiratokat megtekintheti és blrmely tag kívánatára az egyes ügyiratok, vagy az összes iratok felolvasandók. A bizottság tagjai az érdekeltekhez kérdéseket intézhetnek. Mihelyt a bizottság tagjai közül senki többé fölvilágosítást nem kivan, a tárgyalás berekesztendő. 37. §. A tárgyalás berekesztése után az elnök a következő kérdést intézi az itélő-bizottsághoz : fenforog-e az összeférhetlenség esete.a képviselőre nézve a bejelentett ügyben 1 ? Ha a bizottság többsége erre a kérdésre igennel felelt és az összeférhetlenségi törvény 24. §-ának alkalmazása válik szükségessé: az elnök még a következő kérdést intézi a bizottsághoz : terheli-e a képviselőt az összeférhetlenségi törvény 21., 22., illetve 23. §-ában megszabott kötelezettség elmulasztása miatt nyilvánvaló roszhiszeműség ? 38. §. A feltett kérdésekre minden bizot'sági tag (ideértve az elnököt is) egyszerű »igen<-nel vagy »uemc-mel köteles szavazni. A szavazás nyomtatolt szavazó-lappal titkosan történik. A szavazás megkezdése előtt az elnök az itélő bizottság minden tagjának egy »igen« és egy »nem« szóval ellátott nyomtatott szavazó-lapot ad át. A szavazás olykép történik, hogy az elnök által feltett kérdésre a bizottság tagjai egyenkint az elnök előtt levő szavazó-szekrénybe adják be összehajtott szavazó-lapjaikat. Ezután beadja minden bizottsági tag a visszamaradt szavaz-ólapot egy ellenőrző seek rénybe, mely szintén az elnök előtt áll. A szavazó-lapon előforduló törlés vagy megjegyzés figyelembe nem vétetik. 39. §. . Az elnök a bizottság előtt úgy a szavazatokat, mint az ellenőrző szekrénybe helyezett szavazó-lapokat nyomban külön-külön számba veszi, a szavazás eredményét megállapítja és jegyzőkönyvbe véteti. A szavazás eredménye kihirdetendő; úgy a szavazatok, mint a visszamaradt szavazólapok a bizottság előtt iepecsételendők s a Ház elnökéhez teendő jelentéshez csatolva beterj esztendők. 40. §. Az ítélet a feltett kérdésekre beadott szavazatok többsége alapján mondandó ki. A szavazatok egyenlő megoszlása esetén az ítéletben kimondandó, hogy összeférhetlenség, illetve roszhiszeműség esete nem forog fenn. Az ítéletbe a feltett kérdések és a szavazás eredménye is felveendő. Ha az Összeférhetlenség esete megállapíttatik és kimondatik, hogy a képviselőt az összeférhetlenségi törvény 21., 22., illetve 23. §-aíban foglalt kötelezettségének elmulasztása miatt nyilvánvaló roszhiszeműség terheli: az itélő-bizottság a képviselő megbízását Ítéletében megszűntnek nyilvánítja.
