Főrendiházi irományok, 1896. XXIV. kötet • 1003-1035. sz.

Irományszámok - 1896-1007

1007. szám. 247 7. a kormány által engedélyezett bármely haszonhajtó jog engedélyese, a mennyiben ez utóbbi az engedélyezésből kifolyólag a kormánynyal leszámolási vagy üzleti viszonyban áll. 8. a kormánynyal üzleti viszonyban álló egyéni czég, bank vagy pénzváltó-üzlet tulajdonosa vagy alkalmazottja; kizárólag mezőgazdasággal és iparral foglalkozó egyéni czégekre nézve a ÍO-ik pontnak a mezőgazdasági és iparvállalatokra vonatkozó határozmányai irányadók ; 9. a kormánynyal üzleti viszonyban álló pénzintézet igazgatósági, felügyelő-bizottsági tagja vagy bármely más alapszabályszerű közege, állandóan alkalmazott jogtanácsosa (ügyésze, ügyvédje) vagy más alkalmazottja és felszámolója. E szabály nem terjed ki a magyar földhitelintézetre és a kisbirtokosok országos földhitelintézetére, tpvábbá az 1898. évi XXIII. t.-cz. alapján alakult országos központi hitelszövetkezet igazgatósági és felügyelő-bizottsági tagjaira,, a mennyiben nem esnek ezen törvény 1. §-ának első bekezdése alá. Nem esik a 9-ik pont rendelkezése alá : a) állami kötvények birtoklása ; b) az az üzleti viszony, mely valamely pénzintézet és a kormány között az 1876. évi XXXVI., az 1889. évi XXX., vagy az 1897. évi XXXII. törvényczikk rendelkezései alá eső közczélú kölcsön tárgyában létesül ; c) az, ha a kormány, vagy a kormány kezelése alatt álló alap, alapítvány, üzem, vállalat fölös pénzeket, alapszabályszerűen betéti üzlettel foglalkozó pénzintézeteknél rövid felmon, dás, szokásos kamatláb s egyébként minden pénzintézetre nézve egyenlő feltételek mellett, ideiglenesen elhelyez. A c) pontban jelzett eset megszűnik kivételt képezni attól az időponttól kezdve, a melyben az állami pénzkészletek kezelése tekintetében az 1899. évi XXXVII. törvényczikk kiegészitő részét képező bankalapszabály 55. czikkében kilátásba vett szerves intézkedés tényleg életbe lett léptetve. 10. A kormánynyal az 1., 2., 3., 4., 5., és 6. pontokban foglalt ügyletekre nézve üzleti viszonyban álló mezőgazdasági és iparvállalatok, továbbá a kormánynyal bármely más üzleti viszonyban álló más részvénytársaság és szövetkezet igazgatósági, felügyelő-bizottsági tagja vagy bármely más alapszabályszerű közege, állandóan alkalmazott jogtanácsosa (ügyvédje, ügyésze) vagy más alkalmazottja és felszámolója, úgyszintén a kormánynyal üzleti viszonyban álló közkereseti, betéti vagy nyereségre alakult alkalmi egyesülés tagja vagy alkalmazottja. Az állammal szemben nem tekintetik üzleti viszonynak az a viszony, midőn a kormány vagy az állami üzemek, állami kezelés alatt álló alapok, alapítványok vagy intézetek szövetkezetekbe tagokul belépnek és ebből folyólag a tagok alapszabályszerű jogait gyakorolják és kötelességeiket teljesitik. 11. Az állam által segélyezett vagy kamatbiztositással ellátott kereskedelmi társaság, Pénzintézet, nyereségre alakult alkalmi egyesülés, gazdasági, ipari, kereskedelmi vagy közlekedési vállalat tulajdonosa, illetőleg igazgatósági, felügyelő-bizottsági tagja vagy bármely más a

lapszabályszerű közege, állandóan alkalmazott jogtanácsosa (ügyvédje, ügyésze) vagy más a

lkalmazottja és felszámolója. Nem esnek ezen szabály alá azok a szövetkezetek, melyeknél az évi segély 10.000 koronát ^eg nem halad és melyeknél a fent elősorolt állások valamelyikét elfoglaló képviselő javadalmazásban nem részesül. Az államsegélynek 10.000 koronára történt fentebbi korlátozása nem terjed ki s nem állapit meg tilalmat azon szövetkezetekre nézve, melyekbe a kormány vagy az állami üzemek, állami kezelés alatt álló alapok, alapítványok vagy intézetek tagokul belépnek. Az 1899. évi XLIX. t.-cz.-ben megállapított kedvezmények igénybevétele összeférhetlen -