Főrendiházi irományok, 1896. XXIV. kötet • 1003-1035. sz.

Irományszámok - 1896-1006

1006. szám. 153 XVUL fejezet. 3. czímhcz. (Földadónyilvántartás, kataszteri helyszínelést felügyelőségek és a kolozsvári kataszteri igazgatóság.) Az 1. »Személyi járandóságok« rovaton kimutatott 6.199 K 99 f túlkiadás részint az 1893. évi IV. t.-czikk végrehajtásából, részint onnan ered, hogy» az egyesitett személyzeti létszámon belül e czím körébe tartozó tisztviselők közül többen voltak magasabb fizetési fokozatba elöléptetendők, mint a hogy az előirányzat szerkesztésekor számba Tétetett. 10. czímhez. (Országos kataszteri felmérés.) Az ezen czímnél mutatkozó túlkiadás a magyar-román, valamint Zala vármegye és Horvátország közötti határvonalnak rendezésénél, a Duna folyam pótháromszögelésénél és helyszínelésénél, a Rukin község határában fekvő kincstári földek kicserélésénél, végre a titeli Tisza-Duna töltés-fentarlási társulat érdekében végzett helyszínelésnél alkalmazva volt 16 felmérési tisztviselő félévi személyi járandóságaiból származik, mely túlkiadás azonban a többi tárczák által megtérítendő összegekkel teljesen el fog enyésztetni. 14. czímhez. (Határvám kezelési költségei.) Az 1. »Személyi járandóságok« rovaton kimutatott 391 K 90 f túlkiadást a csikgyimesi vámtisztviselők részére engedélyezett pótlék idézte elő, melynek fedezetéről az 1900. évi költségvetésben gondoskodás nem történt. 21. czímhez. (Perköltségek.) Ë czímnél a túlkiadás onnan származik, hogy a tényleges szükségletnek megfelelőleg a kincstári jogügyek igazgatóságának nagyobb összegű póthitelt kellett engedélyezni, mely többkiadás azonban a Bevételi többletben teljes ellensúlyozást talál. 22. czímhez. (Állami jószágok, út-, hid- és révvámok.) Ezen czím 5. »Gazdálkodási kiadások« rovatán kimutatott 3.000 K előirányzat nélküli kiadást a Horvátországban bérbeadott tinhalászati jognak a bérleti idő lejárta előtt történt megszüntetése folytán a bérlőnek adott kártalanítás idézte elő. A 6. »Úrbéri perben felmerült útiköltség« rovat alatt kimutatott 75 K 10 f előirányzat nélküli kiadás pedig a Dobroka és Bereg-Rosztóka községekben a birtokrendezés folytán keletkezett perben a kincstár, mint közbirtokossági tag képviseletével megbizott kincstári ügyész útiköltségéből származik. 24. czímhez. (Fém- és opálbányászat.) és a 25. czímhez. (Fémkohászat.) A 6. és illetőleg az 5. »Napidíjak« rovaton kimutatott 237 K 96 f és 156 K 96 f előirányzat nélküli kiadást a kapnikbányai és oláhláposbányai kincstári orvosok betegsége tartamára alkalmazott magánorvosok napidíjai és útiköltségei képezik s ugyancsak ezen orvosok helyettesítéséből származik. 27. czímhez. (M. kir. államvasutak gépgyára, diósgyőri m. kir. vas- és aczélgyár és m.klr. állami vasmüvek.) E czím 3. »Közterhek« rovatánál mutatkozó túlkiadás annak tulajdonítandó, h°gy a diósgyőri vas- és aczélgyárnak 1899. évi adója a miskolczi m. kir. adóhivatalnál csak az 1900. évben Íratván elő, ebben az évben volt lerovandó, azonkívül ennél az adónál a számitásba vett összegnél nagyobb kiadás állott elő az által, hogy a gyárak foglalkoztatása czéljából a magánfelek részéről nagyobb mérvű megrendeléseket kellett elvállalni. A 4. »Üzemikiadások« rovaton kimutatott 2,730.346 K 94 f túlkiadást a gyárak nagyobb mérvű foglalkoztatása idézte elő, mely rendes körülmények között az üzemi bevételeknél elérendő bevételi többlet által ellensúlyoztatik. Ha ezen ellensúlyozás az 1900. év után nem lesz kimutatható, ennek oka a rósz üzleti viszonyokban találja magyarázatát. 28. czímhez. (Zsilvölgyi köszénbánya.) A »Közterhek« rovatnál mutatkozó 7.829 K 30 f túlkiadást az a körülmény idézte elő, hogy a föld- és tőkekamatadó, bányatér-illeték és útés községi pótadó, mely az 1900. évre volt fizetendő, tényleg nagyobb volt, mint a mennyi az előirányzat szerkesztésekor számitásba vétetett. 29. czímhez. (Sôtermelés.) E czímnél az 5. »Behajthatlan bérelőleg« rovaton kimula1ÙRKNDI IROMÁNYOK. XXIV. 1896—1901. .0