Főrendiházi irományok, 1896. XXIII. kötet • 986-1002. sz.
Irományszámok - 1896-986
86 986. szám. betudásával összesen 30 kilométerrel több út építtetett, mint a mennyi az 1894. évben a költségvetéshez csatolt indokolásban a törvényhozásnak bejelentetett, tehát az útépítésre fordított költség is megfelelőleg növekedett. Azonkivül nem sikerült egyes helyi érdekű* vasutaknál az anyagok szállítására nézve az előirányzott és az államvasutak vonalain ezen rendkívüli építkezésre való tekintettel alkalmazott különös kedvezményes díjtételeket biztosítani, minélfogva ezen okból is az előirányzottnál mintegy 120.000 koronányi többköltség merült fel. Közrejátszott még azon körülmény is, hogy ezen mííút szarvas-bolczóliahni szakasza soron kívül volt kiépítendő, mely szakaszon a kőanyagok elszállítására szolgáló iparvágányok még elhelyezve nem lévén, a fuvarszállitás igénybevétele folytán szintén jelentékeny többköltség állott elő. Mindezek folytán a ministertanács hozzájárulását adta ahhoz, hogy e czímen a hitel 100.000 forinttal túlléphető legyen. 2. czímhez. (Ipari és kereskedelmi szakoktatás.) Ezen czím alatt az »Állami ipariskolák új épületeinek emelésére és a már meglevő iskolaépületek kibővítésére« szolgáló hitelnél mutakozó 15.577 frt 94 1 /2 krajczár túlkiadást a göhiiczbányai, zalatnai és székelyudvarhelyi állami iskolák épületeinek kibővítési költségei okozzák, melyekre nézve az 1898. évi november hó 30-án tartott ministertanács felhatalmazást adott, hogy .úgy az 1898., mint 1899. években zárszámadásilag indokoltassanak. 3. czímhez. (Posta, távírda és távbeszélő.) Az » Országos távbeszélő-hálózat létesítésére, a távirdahálózat kiegészítésére és a budapesti távóeszélőhálózat átalakítására szolgáló kölcsön 2. részlete« czímü hitelnél mutatkozó 264.823 frt I872 kr túlkiadás az 1899. évi június hó 14-én tartott ministertanács határozata alapján folyósittatott és számoltatott el. A »Nagykárolyi posta-távirda-hivatalczéljaira megvásárolt ház vételára és átalakitási költsége« czímén előirányzat nélküli kiadásként elszámolt összeg kiutalványozását az tette szükségessé, hogy a nagykárolyi posta- és távirdahivatal által elfoglalt helyiségek bérlete 1900. év április hó végével lejárván, más megfelelő helyiségek elfogadható áron nem voltak bérelhetők. Ezért leginkább czélravezető megoldása a kérdésnek az volt, hogy az eddig bérben bírt ház, a hozzá való telekkel együtt, örök áron megszereztetik. De miután a szükséges jókarban hozatali, átalakitási és kibővítési munkálatok keresztül vihetése czéljából az ingatlan még 1899. évben volt megszerzendő, a szükséges fedezetről pedig a költségvetésben természetszerűleg gondoskodva nem volt, a ministertanács felhatalmazást adott 1899, évi június hó 14-én 45. ministertanácsi szám alatt hozott határozatával arra, hogy az említett ház és telek beszerzési és átalakitási költségeire az 1899. évi kezelés terhére 27.000 frt erejéig utalványozható összegek mint előirányzat nélküli beruházási kiadások számoltassanak cl. 4. czímhez. (Hajózás.) »Fiumében a VI és VII. számú leégett tárházak építése körül teljesített munkálatok« költsége mint előirányzatnélküli kiadás a biztosító társaságok által fizetett biztosítási összegekből fedeztetik. »Fiumében a martinschizzai vesztegintézetnél építésre és felszerelésekre »előirányzat, nélküli kiadásként folyósított összegek kiutalványozását a pestis-járványnak Alexandriában való fellépése tette szükségessé. Egészségügyi szempontból ugyanis múlhatatlan volt az óvintézkedések legsürgősebb megtétele. A pestis behurczolásának veszélyével első sorban a fiumei kikötő volt fenyegetve, miért is elodázhatatlan feladat volt, hogy az azzal kapcsolatos martinschizzai vesztegintézet sürgősen és oly mérvben egészíttessék ki és rendeztessék be, hogy fontos rendeltetésének minden tekintetben megfelelni képes legyen. Ennélfogva a lehető legsürgősebben oly mérvíí kiadásokat igénylő átalakitási, illetve építkezési munkák és beszerzések foganatosítását kellett elrendelni, melyek költségeinek fedezésére az 1899. évi költségvetés keretében megfelelő hitel nem állott rendelkezésre. A miért is a ministertanács 1899. évi szeptember hó 13-án tartott ülésében hozott határozatával felhatalmazást adott arra, hogy a martinschizzai veszteg-
