Főrendiházi irományok, 1896. XXII. kötet • 944-985. sz.
Irományszámok - 1896-953
953. szám. 27 A rendes bevételek során figyelmet érdemel, hogy az államadósságoknál jelentkezik 21.481 K több bevétel. Szőlődézsmaváltságból ugyan 10.000 K, maradvány- és irtványföld megváltásából 15.000 Kval kisebb az előirányzat, de a tiszai és szegedi nyereménykölcsönből 36.481 K, majorsági zsellérföldek megváltásából 10.000 Kval nagyobb a bevétel. A belügyministerium nem átfutó jellegű bevételi többlete 77.509 K. Ebből csendőrségi hozzájárulás 8000 K, a fővárosi rendőrség kiadásaihoz a főváros hozzájárulása és közigazgatási bevételi többlete 28.557 K s a közegészségügyi bevételek többlete 40.952 K. A kereskedelmi ministerium nem méltatott többleteiből esik a közutak után 11.200 K, az ipari iskolákra főleg hozzájárulásoktól 18.417 K, a kereskedelmi múzeumból, értesítőből és ösztöndíjakból 37.072 K, szabadalmi díjakból 149.000 K Ezek mellett az igazságügyministerium nem átfutó jellegű bevételi többlete 73.500 K, a honvédelmi ministeriumé 23.848 K. Ez utóbbi származik a honvéd hadapródiskolák IV. évfolyamai megnyitásából, az előbbi pedig folyománya természetbeli lakásadásoknak., hozzájárulásoknak s a fegyintézetek nagyobb munkálkodásának. A vallás- és közoktatásügyi ministerium rendes bevételi kevesblete 67.277 K. A budapesti tudományegyetem bevétele kisebb 268.212 Kval, mert az egyetemi réservait alap megszűnt és az egyetemi alap jövedelme is kisebb. Ezzel szemben a középiskolák tandíj- és hozzájárulási bevételi többlete 89.610 K, a népnevelési intézeteké 102.320 K, a bábaképezdéké 7200 K, a muzeumok és műemlékeké 1818 K. A földmívelésügyi ministerium nem emiitett rendes bevételi többlete 253.115 K. Kisebb a bevétel a nem állami erdők kezelési hozzájárulása fejében 15.871 K, a ménesbirtokokból 143.410 K, a szőlészetből 28.941 K és a deliblati birtokból 11.564 Kval. Ellenben nagyobb bevétel várható az erdőöri szakiskoláknál 14.666 K, az állami lótenyészintézeteknél 2708 K, állatorvosi vizsgálatokból és bírságokból 312.000 K, gazdasági tanintézetekből 62.164 K, egyéb közigazgatási bevételekből 61.354 Kval. Végül a pénzügyministerium rendes bevételi többlete 4,097.421 K. Ugyanis zárszámadási eredmények alapján le volt szállitandó egyes szolgálati ágak bevétele 129.290 Kval, más szolgálati ágakét pedig emelni kellett 71.192 Kval. Ezek mellett apad a bevétel szolgálati díjak után az 1900. évben eszközölt nagyobb fizetésjavitások következtében 737.100 Kval, a pénzverés és fémbeváltásnál 976.506 Kval és a m. kir. vasgyáraknál 7,451.118 Kval. E két utóbbi ágazatnál — számbavéve a rendes kiadásokat — a kiadás 68.136 K, illetőleg a tiszta bevétel 1,594.552 Kval kisebb, mely utóbbi eredménye a kedvezőtlen gazdasági helyzetnek. A fém- és opálbányászatnál 58.307 K, a fémkohászatnál 62.513 Kval jelentkező átfutó bevételi többlet mellett a különfélékből 829.551 K, ingó vagyonból 14.546 K többlet van a zárszámadási eredményekre figyelemmel előirányozva. Ezek mellett a jogilletékek többlete 738.100 K, a bélyegé pedig 960.000 K. Ezt a marhalevelek bélyegilletékének felemelése indokolja, noha a naptári hirdetmények és külföldi időszaki lapok bélyegilletéke eltöröltetett. A dohányjövedéknél előirányoztaiik 1,716.000 K. több bevétel. Számbavéve itt a kiadási többletet, a tiszta jövedelmi többet 1,172 329 K. A több bevétel abból ered, hogy az osztrák jövedék 3000 holddal nagyobb terület termésének átvételére kötelezte magái s a fogyasztás és kivitel évről-évre emelkedik. A sójövedékből is több bevétel van felvéve 341.226 Kval. Folyománya ez a nagyobb sófogyasztásnak és kivitelnek. Számbavéve a kiadási kevesbleteket, itt a jövedelmi szaporulat 361.912 K. Végül elő van irányozva az egyenes adókból 4,600.000 K, a fogyasztási és italadókból 4,000.000 K többet. Több van előirányozva házadóból 580.000 K, keresetadóból 1 millió K, bányaadóból 20.000 K, tőkekamatjáradék-adóból 1 millió K, általános jövedelmi pótadóból 652.000 K, szállítási adóból 1,100.000 K, nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adójából 545.000 Kval, ellenben kevesebb a hadmentességi díjból 270.000K,adóbehajtási költségtéritményekből 12.000K, különfélékből 15.000 Kvél. A fogyasztási adóknál a söradó 500.000 K kevesblete mellett több 4*
