Főrendiházi irományok, 1896. XXII. kötet • 944-985. sz.
Irományszámok - 1896-953
22 953. szám. a dohánynagyárudák betöltésénél tapasztalható nagy verseny következtében az eladási százalék átlaga állandóan csőkken. A felsorolt kiadási többletek ellenében ennél a tárczánál következő kevesbletek mutatkoznak és pedig főleg a dologi szükségletek apadása folytán. Az egyenes adóknál 24?, a fémjelzésnél 905. a lottójövedéknél 1814, a. sójövedéknél 20.686, a perköltségeknél 1177, az állami pénztáraknál 2112, a sótermelésnél 2516, az állami nyomdánál 4235, az állami épületeknél 38.694, a budapesti állami hidaknál 16.824 K. Iskolák államosítása folytán a bányászati kegyúri terhek apadnak 1273 Kval, sőt daczára a kegyúri nagyobb építkezéseknek, az állami jószágok kiadásai is csökkennek 31.970 Kval. De nagyobb csökkeaést a pénzverés és fémbeváltás mutat. Itt a szükséglet 1,044.642 Kval kisebb, mert kevesebb beváltásra és pénzverésre van kilátás, miután az ötkoronások kiverése 1900-ban nyert befejezést. A magyar kir. állami vasgyárak szükséglete a csekélyebb termelés folytán 5,856.566 Kval kisebb, noha az igazgatóság újjászervezése nem csekély kiadási többletet okoz. Végül jelentkezik a fogyasztási és italadók czímén 81.752 K kisebb kiadás. A személyi kiadások némi emelkedése mellett ez folyománya annak, hogy a mezőgazdasági szeszfőzdék jutalma 103.342, illetőleg 208.910 Kval emelkedik, a fogyasztási adóvisszatéritések és jutalmak felosztásából a kiadás 400.000 Kval több, de viszont a beszedési százalékok a megváltási szerződésekhez képest 200 000 Kval kisebbek, s a községeknek és városoknak a törvény alapján nyújtandó segélyezés is a tényleges eredményekhez képest 600.000 Kval kisebb. A kereskedelemügyi ministeriumnál jelentkezik rendes kiadási többletként 7,909.928 K. Érintve, hogy a m. kir. zálogházak 25.000 K többlete azonos bevételi többlettel, a m. kir. postatakarékpénztár 268.000 K többszükséglete pedig 274.000 K több bevétellel van ellensúlyozva, figyelmet érdemel, hogy a központnál a budapesti villamos vasúttársaság kormánybiztosának megtérülő 4000 K díjával együtt egy ministeri tanácsosi új állás szervezése folytán 13.800 K többlet igényeltetik. E mellett elő van irányozva a közutakra 141.800, az ipari felügyeletre 101.590 K többlet, s az államépitészeti hivatalokra 25.190 K kevesblet. Ez a kevesblet abból származik, hogy a kazánbiztosok személyi és dologi kiadásai átvitettek az ipari felügyelet czímére, a közutak hiteléből pedig útiköltségekre kihasittatott s ideáthozatott 88.800 K. Ezt figyelembe véve, a közutak tulajdonképeni kiadási többlete 230.600 K, mert 242*216 km. törvényhatósági út álkmosittatik s a törzskönyvek, távolsági és közúti térképek elkészítése 42.600 koronát vesz igénybe, a kazánvizsgálatnak újjászervezése, illetőleg az iparfelügyelettel egyesítése pedig valójában 15.040 K megtakaritással kapcsolatos. Ipari és kereskedelmi szakoktatásra a beállitott többlet 75.266 K. Kifolyása ez a szakiskolák további fejlesztésének s Győrött egy új szakiskola felállításának. Ezek mellett a budapesti felső épitőipariskola és a budapesti mechanikai és órásipari szakiskola részére megfelelő épületek emelése van folyamatban a kincstár minden külön megterheltetése nélkül. Ipari és kereskedelmi czélokra elő van irányozva 493.294 K többlet. Ebből az iparfejlesztés támogatására esik 415.000 K. A házi, kis- és gyáripar rendszeres fejlesztése és gondozása, a munkásügyek, jelesül a munkaközvetítő hivatal fejlesztése, a munkásközvetités szervezése a vidéken, a balesetbiztosítás és más munkás jóléti intézkedések előkészítése, az ipari statisztika fejlesztése, a hazai és külföldi kiállítások mindmegannyi kiadási többletekre szorulnak. Ezenkívül a kereskedelmi múzeum is továbbfejlesztetik, a közszállitások ellenőrzésével bizatván meg, mi a hazai ipar támogatása szempontjából bir kiszámithatlan horderővel. Végül ki kell emelni, hogy a külföldi szaktudósitói intézmény czétjaira a beállitott összeg 100.000 K. A posta, távírda és távbeszélő kiadási többlete 1,876.400 K. De ezzel szemben 3,300 000 K bevételi többlet lévén előirányozva, a jövedelemi felesleg szaporodik 1,423.600 Kval. A kiadási többletből személyi kiadásokra 1,346.400, dologiakra 530.000 K esik. Ezek a többletek abból erednek,
