Főrendiházi irományok, 1896. XXII. kötet • 944-985. sz.
Irományszámok - 1896-968
158 968. szám. 6. §. A m. kir. államvasutak »Ruma« állomásához való csatlakozás, az ennek folytán szükséges új építkezések és átalakítások eszközlése, valamint a csatlakozási állomásnak közös használata iránt engedélyes a m. kir. államvasutak igazgatóságával a kereskedelemügyi m. kir. minister előző jóváhagyásának fentartása mellett egyezségre lépni köteles. A csatlakozás, illetve közös használatra való berendezés folytán a csatlakozási közös állomáson szükségessé váló új építkezések és átalakítások költségeit engedélyes az új építési tőkéből fedezni tartozik. Más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nemkülönben az állomások vagy egyes csatlakozó vonalrészek közös vagy együttes (péage-jog) használatára vonatkozó szerződéseket engedélyes csakis a kereskedelemügyi m. kir. ministertől előzetesen kieszközölt engedély alapján köthet; viszont azonban köteles engedélyes más pályákkal ilynemű szerződésekre lépni, ha azoknak az engedélyes vasutjához való csatlakozása, illetve a csatlakozási állomások vagy vonalrészek közős vagy együttes (péage-jog) használata, akár engedélyokiratilag, akár a kereskedelemügyi m. kir. minister külön engedélyével biztosíttatott. A mennyiben pedig úgy ezekre nézve, mint a kocsikölcsőnzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasúti vállalatok között egyezmény létre nem jöhetne, az e részben megkötendő egyezmény feltételeit a kereskedelemügyi m. kir. minister fogja az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapítani. 7. §. Az engedélyezett vasút megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke 2,000.000 K, azaz : kétmillió koronában állapittatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére engedélyes 150.500 koronát tartozik fordítani. Az ezen tényleges tőkének beszerzésére szükséges névleges összeget (alaptőke) a kereskedelemügyi m. kir. minister a m. kir. pénzügyministerrel egyetéitőleg állapítja meg. Ugyancsak a tényleges tőkéből 30.000 korona kihasítandó és készpénzben, vagy a helyi érdekű vasút kibocsátási árfolyamon számított elsőbbségi részvényeiben mint tartalék külön kezelendő. Ezen tartaléktőke, valamint a jelen'engedélyokirat 21. §-a értelmében a tartalékalap növelésére fordítandó összeg csakis a kereskedelemügyi m. kir. ministertől esetenként előzetesen kikérendő engedély alapján lesz felhasználható. 8. §. Az engedélyes köteles a forgalmi eszközöket, sineket és egyéb az építésnél és az üzletnél használandó anyagokat a belföldön beszerezni, mely rendelkezés alól csak a kereskedelemügyi m. kir. ministertől esetenként előzetesen kikérendő engedély alapján lehet kivételnek helye. Az engedélyes vagy az építési vállalat által megjelölendő építésvezető megerősítése, valamint az építésnél alkalmazott többi személyzet qualifikácziójának és alkalmazási módozatainak szabályozása a kereskedelemügyi m. kir. ministernek tartatik fenn. Az engedélyes továbbá köteles a vasútépítésnél alkalmazott munkásokról az államvasuti építkezésekre vonatkozó feltétfüzetek általános határozmányainak 14. §-ában megállapított módon gondoskodni, mi mellett kiköttetik, hogy az építésnél lehetőséghez képest belföldi illetőségű munkások alkalmaztassanak.