Főrendiházi irományok, 1896. XXII. kötet • 944-985. sz.

Irományszámok - 1896-967

967. szám. 143 és müvek által káros vizfolyások ne keletkezhessenek és általában más érdekek sérelmet ne szenvedhessenek. A töltés lába és az esetenként mellette nyitandó anyagárok közt legalább 0.8 m. széles padka hagyandó, és ugyanily szélesnek kell lennie a kisajátítási védszalagnak is. Szálas- vagy csemete-erdőket átmetsző vagy érintő pályarészek mentén azon védsza­lagok, a melyeken biztonsági tekintetekből az erdő kiirtandó, az elhatárolási szabályzatban előirt szélességben beváltandók, illetve kisajátitandók és mint pályatulajdon elhatárolandók. Ezen beváltás, illetve kisajátitás csak abban az esetben mellőzhető, ha á szabályszerű véd­szaiagok területére nézve az illető erdőbirtokosoktól jogérvényesen kiállított és a központi telekkönyvben a vasút javára bekebelezendő szolgalmi nyilatkozatok szereztetnek be, a melyek értelmében a védszalagok területének be nem ültetése, illetve be nem fásítása örök időkre biztosíttatik. Csuszamlások vagy más természetű déformâtiók meggátlása, illetve elhárítása és meg­szüntetése czéljából ugy töltéseknél, mint bevágásoknál megfelelő óvintézkedések, valamint a szükséges vízmentesítési és biztosítási munkák alkalmazandók. Ár-, illetve belvizterületeken átvonuló töltéseknél a pályaszin legalább Oso méterrel a legmagasabb ár-, illetve belvizállás felett lesz tartandó, és ugy ilyen helyeken, valamint általában mindenütt ott, a hol azt a helyi viszonyok és körülmények bármi oknál fogva megkövetelik, a pályatest és tartozékainak lejtői a szükséghez képest biztosi tandók. A hó- vagy futóhomok befuvásának különösen és nagyobb mértékben kitett vonal­részeken a befuvás meggátlására szükségeseknek mutatkozó munkák és egyéb védőintézkedések a pálya épitése közben vagy műszaki felülvizsgálatánál, esetleg pedig a műszaki pótfelülvizsgá­lat, vagy későbbi tapasztalatok eredménye alapján fognak megáll apittatni és az építési tőke terhére elrendeltetni. A műtárgyak hordszerkezeteinek alsó éle és a legnagyobb ár-, illetve belvizek szine kőzött — az érintett vizfolyások vagy belvizek természetéhez és fontosságához, valamint a külön­böző műtárgyak nagyságához és a még egyébként figyelembe jövő viszonyokhoz és körül­ményekhez képest — átereszeknél és kisebb hidaknál 0.5—l.o m., nagyobb hidaknál pedig l.o—1.5 méter nyílt magasság maradjon. Mindazon helyeken, hol a pálya folyókat, patakokat vagy egyéb vízfolyásokat megkö­zelít, a partok leválás és kimosás ellen kellően biztositndók. Folyók, patakok és egyéb vízfolyásoknak az áthidalásokhoz csatlakozó, valamint a vasút által megközelített egyéb részei is — a vizlefolyási és helyi viszonyok, nemkülönben a biztonsági követelmények figyelembevételével megállapítandó szükséghez képest — a pálya egyik vagy másik, esetleg mind a két oldalán megfelelő hosszban, irányban és módon szabá­lyozandók, valamint a szükséges biztositási és védművekkel látandók el. Egyben megállapít­tatik, hogy mindazon esetekben, a midőn a pályatengelyre merőlegesen álló műtárgyaknak előállítása csak az áthidalandó vizfolyások vagy utak oly mérvű és irányú áthelyezésével, illetve szabályozásával volna lehetséges, mely a viz lefolyására, illetve közlekedésre, vagy más tekintetben zavarólag és károsan hathatna, általában pedig sérelmekre szolgáltathatna okot, a helyi viszonyoknak és a még egyébként figyelembe jövő körülményeknek megfelelő irányban a pályatengelyre ferdén álló műtárgyak lesznek tervezendők és építendők. Ferde műtárgyak­nál az előirt tiszta nyilas nem a pályatengelyben, hanem mindig az illető átereszek vagy hidak tengelyvonalára merőlegesen mérve értetik. Általában a pálya testébe beépítendő műtárgyak mindenütt ott, a hol a kellő szerke­zeti és átfolyási, illetve átjárási magasság rendelkezésre áll, vagy az a műtárgyak csekély eltolásával, illetőleg az azok alatt elvezetendő vizfolyások, utak stb. még megengedhető

Next

/
Oldalképek
Tartalom