Főrendiházi irományok, 1896. XX. kötet • 835-914. sz.
Irományszámok - 1896-853
54 853. szám, köteles a birtokos — ha csak a szerződésben erre nézve másként meg nem állapodtak — a legközelebbi vasút- vagy hajóállomásig az igaerőt átengedni. Hogy valaki okleveles gazdatisztet, vagy oklevél nélküli gazdatisztet biz-e meg birtoka kezelésével, az általában a birtokos egyéni bizalmától, tetszésétől függ. Oly birtoknál azonban, mely a mindenkori birtokosnak vagy haszonélvezőnek nem korlátlan tulajdona, hanem a mellett, hogy a birtoknak ez idő szerint hasznát veszi, állagának sértetlen fentartása, sőt jövedelmezőségének okszerű fejlesztése is rá van biz va, a birtoklásnak ebbeli minősége magában foglalja azt a kötelezettséget, hogy a birtokos a gazdaság okszerű kezelésének minden biztositékáról tőle telhetőleg gondoskodjék. Az okszerű kezelésnek pedig egyik biztositéka, a gazdasági tudomány mai fejlettségi fokán az, hogy a birtok kezelésénél képzett gazdatisztek alkalmaztassanak. Ezt a kötelezettséget mondja ki a javaslat 24. § a az állami gazdaságokra, — a 25. §. pedig az egyházak, alapítványok, hitbizományok, törvényhatóságok, községek és nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknak birtokaira nézve. Az erdő törvénynek az a rendelkezése, hogy az 1879:XXXf. törvényczikk 17. §-ában felsorolt erdőbirtokosok csak képesitett erdőtiszteket alkalmazhatnak, az erdőbirtokokra nézve üdvösnek bizonyulván, kétségtelen, hogy hasonló rendelkezés a mezőgazdasági birtokok állagának fentartása, tőkeértékének emelése szempontjából annyival üdvösebb lesz, a mennyivel belterjesebb kezelést kivannak a gazdasági birtokok az erdőbirtokoknál. A mennyiben a 25. §-ban felsorolt birtokok különleges helyzettel birnak az állami védelem folytán, azt hiszem, nem jogosulatlan, hogy a birtokok kezelésénél a közérdek szempontjainak megóvása czéljából szükségesnek talált intézkedések megállapittassanak. Mert a felsorolt birtokok, még ha magántulajdont képeznek is, egyrészt közérdekből lettek a korlátlan forgalomból kivonva és mert az állami s a nemzeti szempont engedte rendszerint azt meg s ez tette lehetővé s indokolttá, hogy bizonyos rendeltetés czéljából az ingatlan a korlátlan forgalomból elvonassék : azt hiszem, ugyanaz a nemzeti szempont jogot nyújt arra is, hogy az állam e birtokok kezelése tekintetében garantiákat keressen arra, hogy azon birtokok ne idegenek által kezeltessenek, s hogy rendszeres művelés által a birtok értéke emeltessék, állaga fentartassék. De eltekintve ettől, egy másik szempontból is méltán megkívánható a jelzett birtokokon az okleveles gazdatisztek alkalmazása. A kötött birtoknak, az alapításkor adott rendeltetése mellett, még gazdasági hivatása is van. A példaadás. — Most is látjuk, , hogy ott, hol okszerűen vezetett nagyobb birtokok vannak, azok környékén a kisebb földmívesek is jobban boldogulnak: eltanulják a gazdálkodás módjait, az újabb ismeretek eredményeit ott a valóságban bemutatva látják. A kötött birtokoknak ez a nagy hivatása is indokolttá teszi, hogy az állam, mely kivételes helyzetet biztosit részére, — megkívánhassa azt, hogy az állami gazdasági érdekek fejlesztésében járjon az legelöl. A midőn jelzem, hogy az állami gazdaságokban alkalmazható nem okleveles gazdatisztekre nézve az alaki képzettség hiánya alóli felmentés és az átmenet tekintetében a többi állami tisztviselőkre vonatkozó szabályok lesznek követendók: különösen kiemelem, hogy a 25. §. második bekezdésének intézkedései kizárják azt az aggodalmat, hogy az okleveles gazdatisztek alkalmazása méltánytalan teherrel sújtsa a birtokost, mert csak azon gazdaságokról szól a §., melyek után legalább 3000 korona földadó fizettetik, s továbbá a kötelezettség alól indokolt esetben felmentést lehet adni, sőt a 25. §. utolsó bekezdése szerint egyes gazdatisztek a képesítés hiánya alól is nyerhetnek felmentést. Ily rendelkezések mellett azt hiszem teljes biztosítékot bírunk arra, hogy a tervezett intézkedés a czélnak megfelelhet a nélkül, hogy jogos érdeket koczkára vetne. Kiemelhetem még mindezeken felül azt is, hogy a kötelezettség a törvény életbeléptét követő ötödik évben áll be, s igy ez öt évi idő alatt képzett
