Főrendiházi irományok, 1896. XX. kötet • 835-914. sz.

Irományszámok - 1896-900

900. szám 313 2-ik melléklet a 900. számú irományhoz. Indokolás, „az ország némely vármegyéiben fenyegető inség megelőzése és enyhítése czéljából elrendelendő közúti munkák költségeinek fedezéséről" szóló törvényjavaslat tárgyában. Ismeretes a törvényhozás előtt az a közgazdasági, nemzetiségi és sociálpolitikai szempontokból egyaránt fontos mozgalom, mely az ország egyes megyéinek s ezek közt kivált a felvidékieknek lakosságát arra inditja, hogy a nehéz megélhetési viszonyok miatt csekély vagyonkáját potom áron pénzzé téve, könnyebb megélhetés reményében az országból mind gyakrabban és nagyobb csoportokban kivándoroljon. Már a múlt évben is intézkedtem, hogy felvidéki vármegyékben közúti munkáknál lehetőségig az Ínséges lakosság foglalkoztattassék. Ezen intézkedéseim a Bereg, Máramaros, Ugocsa, Zemplén felvidéki vármegyékben, valamint az elemi csapásoktól sújtott Komárom vármegyében, az akkor fenforgott szomorú viszonyokat enyhitették ugyan, a jövőre való kihatásuk azonban megtört azon körülményen, hogy a folyó év gazdasági eredményei sem lettek kedvezőbbek a múlt évinél — sa lakosságnak egy része ismét kereset nélkül szűkölködik. Csak a közelmúlt időben történt, hogy Máramaros vármegyéből, férfiakból, asszonyokból és gyermekekből álló 200 főnyi csapat készült kivándorolni, a kik azonban itt Budapesten visszatartattak. Ennek a kivándorlásra való hajlandóságnak fokozásához járul az is, hogy a törvény szerint községi lakosok közmunkájával építendő és fentartandó, jobbára községi és vicinális jellegű közutak, a melyeken a nép kis termését a piaczra szállithatná, a nép szegénysége folytán korlátolt értékű közmunka s pénzbeli fedezet hiánya miatt kellőleg fentarthatók nem lévén, oly rósz állapotban vannak, hogy azok az év nagyobb részében majdnem teljesen járhatatlanok. Ez a körülmény okozza még azt is, hogy a legegyszerűbb megélhetésre szükséges élelmi czikkek a rendkívül nehéz szállítási viszonyok következtében nagyon drágák, a mi a nép megélhetését, megfelelő keresetforrások hiányában egyes vidékeken még inkább nehezíti. A fenforgó viszonyok között ez idő szerint is legczélravezetőbbnek mutatkoznék az ínséges lakosságnak közutakon házi kezelésben teljesítendő munkák körüli foglalkoztatása, mi által nekik megfelelő kereset biztosíttatnék. FŐRENDI IROMÁNYOK. XX. 1896—1901. 40