Főrendiházi irományok, 1896. XIX. kötet • 794-834. sz.
Irományszámok - 1896-804
56 804. szám. ff 804. szám. (65. ülés 842. jegyzőkönyvi pont.) Jelentése a főrendiház pénzügyi bizottságának „az értékpapír-forgalmi adóról" szóló törvényjavaslat tárgyában. Az általános teherviselés elve, a közteherviselésben szükségelt arányosság és socialpolitikai szempontok egyaránt követelik a tőzsdeadó behozatalát, mert az ingatlan érték forgalma adózás tekintetéből sokkal súlyosabban van terhelve, mint az ingó vagyon forgalma, továbbá mert az utóbbi években fokozatosan emelt fogyasztási adók a szegényebb néposztályokra aránytalanul súlyosabban nehezednek s végül mert a kereseti és tőkekamat-adó hiányai megfelelő kiegészítést igényelnek. Figyelemmel ezekre, a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat az értékpapírokra az adó behozatalát czélozza és pedig úgy, hogy azok csakis forgalmukban adóztassanak meg. Az árúforgalom az értékpapirforgalomnál gyengébb vagyonerőt képvisel s tartani lehet, hogy megadóztatása nemcsak súlyos válsággal küzdő mezőgazdaságunkra hatna hátrányosan, hanem forgalmunk egy részét Ausztriába terelné, hol az árúforgalom adómentes. Ezeknél fogva csak helyeselnünk kell, hogy a törvényjavaslat az árú forgalom megadóztatását mellőzi. De az is helyeslésünkkel találkozik, hogy az értékpapírok csak forgalmukban czéloztatnak megadóztatni. Ugyanis belföldi társaságaink részvényei, továbbá a közforgalmi adósságlevelek és egyéb czímletek az illetékszabályok értelmében meg vannak adóztatva; Ausztria a bélyeg és illeték tekintetében velünk kötött egyezsége értelmében külföldnek nem tekinthető, más külíőldi értékpapírok pedig számottevő mennyiségben tőzsdénken nem fordulnak meg. A törvényjavaslat az értékpapírok forgalmának adókötelezettségét teljes általánosságban és az osztrák-magyar bankon kivül minden kivétel nélkül állapítja meg. Miután ez az általános adókötelezettség elvének érvényesítése s egyúttal biztosíték a kijátszások megakadályozására, a törvényjavaslatnak ebbeli elvi megállapodását is megfelelőnek tartjuk. De nemcsak a törvényjavaslat alapelveit, hanem annak részleteit is kifogás alá nem esőknek jelezhetjük. A törvényjavaslat az adó technikája szempontjából alkalmazkodik az osztrák törvényhez. Ez által kizáratnak azok a hátrányok, melyek az Ausztriával szoros gazdasági kapcsolatunk s annak folytán a mi tőzsdénkre nézve beállhatnának, mert tőzsdei szokásaink s ügyleteink formái majdnem teljesen azonosak. Az előadottak alapján tiszteletteljesen ajánljuk, hogy a törvényjavaslat úgy általánosságban, mint részleteiben fogadtassék el. Budapest, 1900. évi május hó 21-én. Dr. Samassa József a. *., bizottsági elnök. Báró Budnyánszky József a. k., binottsdgi jegyző.
