Főrendiházi irományok, 1896. XVIII kötet • 765-793. sz.
Irományszámok - 1896-769
22 769. szám. Az alapszabályokba mindenesetre felveendő, hogy az évenkénti tiszta jövedelemnek egy meghatározott minimalis százaléka külön beruházási tartalékalap képzésére, illetve a jelen engedélyokirat 6. §-a szerint az épitési tőkéből kihasított tartalékalap növelésére fordittassék. Felveendő továbbá az is, hogy azon esetre, ha az alább megállapított engedélytartam alatt jövedelem hiánya miatt az összes részvények törleszthetők nem lennének, a törlesztetlenül maradt részvények tulajdonosai részvényeiknek beváltását vagy e czímen bárminemű kárpótlást az államtól nem igényelhetnek. A társaság székhelye Budapest s hivatalos ügykezelési nyelve kizárólag a magyar. 20. §. A jelen engedély tartama a fenti 2. §-ban idézett ideiglenes vasutengedélyezési szabály 9. §. a) pontja alapján kimondott oltalommal és az 1880. évi XXXI. tőrvényczikk 2. §-a, illetve az 1888. évi IV. tőrvényczikk 2. §-ának b) és c) pontjai szerint az állam részére biztosított megváltási jog épségben tartásával 1977. évi deczember hó 31-én jár le. Ezen idő leteltével a vasút és annak összes tartozékai ingyen és tehermentesen mennek át a magyar állam tulajdonába és szabad haszonélvezetébe, illetve engedélyes társaság, vagy jogutódai ezen vasutat teljes jó karban ingyen és tehermentesen tartoznak az államnak átadni. A pálya engedélyének és üzletének átruházása, valamint a pálya és tartozékainak függő kölcsönökkel való jelzálogi megterheltetése tekintetében az 1888. évi IV. tőrvényczikk 2. §-ának a) pontja, illetőleg az ezen törvény 10. §-ában foglalt határozatok irányadók. Az 1880. évi XXXI. tőrvényczikk 2. §-ában és az 1888. évi IV. tőrvényczikk 2. §-ának b) és c) pontjaiban előirt megváltás esetében a megváltás módozatai tekintetében ugyancsak az idézett törvényczikkek határozatai irányadók. Az 1888. évi IV. tőrvényczikk 2. §-ának a) pontjában körülirt megváltási jog gyakorlásának kezdő pontjául a társaság összes vonalaira nézve 1917. évi deczember hó 31-ike állapittatik meg. Ugy a háramlás, mint a megváltás esetében átveszi a magyar állam saját tulajdonába, birtokába és haszonélvezetébe a pálya területét és földjét, a föld- és mümunkálatokat, a feles alépítményeket minden hozzátartozókkal, úgymint forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodó helyekkel, a vasút üzletéhez tartozó épületekkel, az indulási s érkezési helyeken levő őr- és felvigyázó-házakkal, távírda-, távbeszélő- és villamos jelző-berendezésekkel, minden felszerelvényekkel, ingó- és ingatlanokkal, valamint a jelen engedélyokirat 6. §-ában megjelölt tartalékalappal egyetemben; ellenben az engedélyes társaság, vagy jogutódai megtartják az általuk folytatott üzlet alatt jövedelmi fölöslegeikből ezentúl netán alkotandó tartalékalapot és a künn levő cselekvő követeléseket, valamint azon építkezéseket, a melyek megszerzésére, vagy előállítására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztattak fel, hogy azok a vaspályának semmi tartozékát képezni nem fogják. 21. §. A szeged-karlovai helyi érdekű vasútvonalra biztosíttatik a bélyeg- és illetékmentesség a vonal épitési ügyleteire nézve az 1880. évi XXXI. tőrvényczikk 5. §-ának d) pontja és az 1888. évi ÍV. tőrvényczikk 5. §-a értelmében.
