Főrendiházi irományok, 1896. XVI. kötet • 674-752. sz.
Irományszámok - 1896-682
48 682. szám. 682. szám. (55. ülés, 759. jegyzőkönyvi pont.) Jelentése a főrendiház közgazdasági és közlekedési bizottságának „az 1900. évi népszámlálásról" szóló törvényjavaslat tárgyában. Ámbár nincsen oly törvényünk, mely a népszámlálásnak bizonyos időközökben való ismétlését határozottan elrendelné és legfeljebb közvetve utalnak egyes törvényeink, például a törvényhatóságokról szóló 1886: XXI. törvényczikk 24. §-a, továbbá a véderőről szóló 1889: VI. törvényczikk 14. §-a a népszámlálásnak időközönkinti megújítására, mindazonáltal a népszámlálásnak tiz évenkinti megismétlése nálunk úgyszólván a köztudatba átment szükségszerűség gyanánt jelentkezik. A főkérdést illetőleg tehát, hogy tudniillik tartassék-e népszámlálás vagy nem, az 1900. évre tervezett népszámlálás és az erről szóló törvényjavaslat egyáltalán nem szorul indokolásra. A módozatokat illetőleg helyesli a bizottság, hogy a javaslat fentartja az eddigi népszámlálásoknál is czélszerűnek bizonyult úgynevezett egyéni laprendszert, mely abból áll, hogy minden egyes jelenlévő egyénről, — továbbá miután a javaslat a számlálást úgy, miként az 1890. évi népszámlálás alkalmával is történt, az épületek és lakások felvételére is kiterjeszteni szándékozik — minden épületről is egy-egy gyüjtőiv töltetik ki. Kiváló fontosságot tulajdonit a bizottság a javaslat azon czélzatának is, hogy a népesség számarányának és fontosabb közérdekű viszonyainak megállapításán kivül az épület- és lakásviszonyokra ezúttal azért is óhajt különös gondot fordítani, hogy ekként a népességnek főképen socialis szempontból fontosabb viszonyai kellően kiderítiethessenek; valamint helyesli ezúttal először tevbe vett ama rendelkezését is a javaslatnak, melynél fogva a kisipar körébe tartozó, azaz húsznál kevesebb segédszemélyt foglalkoztató, vagy segédet egyáltalán nem alkalmazó iparüzemek felszerelése, valamint azok termelési viszonyai azért is fognak számba vétetni, hogy ekként a hazai kisipar terjedelméről és helyzetéről az irányadó tényezők lehetőleg pontos és tüzetes tájékoztatást nyerhessenek. A teljesítendő munkálat terjedelméhez viszonyítva, a bizottság az igénybe vétetni szándékolt 740.000 koionányi hitelt nem tartja túlmagasra előirányzott összegnek, a népszámlálással kapcsolatos kiadásokról, például a számláló biztosok díjazásáról, a fuvar- és egyéb költségekről pedig — miként eddig is — a községek tartoznak gondoskodni. A bizottság mindezek alapján a javaslatnak közgazdasági tekintetbeni fontosságáról és hasznos voltáról meggyőződve lévén, a nagyméltóságú Főrendiháznak a törvényjavaslat elfogadását tiszteletteljesen javasolja. Kelt Budapesten, 1899. évi november hó 20-án. Gr. Andrássy Aladár s. k., bit. elnök. Ludvigh János s. k.. biz. jegyző.
