Főrendiházi irományok, 1896. XVI. kötet • 674-752. sz.

Irományszámok - 1896-698

108 698. szám. Útátjárók elzárására szolgáló sorompók csak nagyon élénk forgalmú vagy különleges helyi fekvésű útátjáróknál, avagy oly helyeken áliitandók fel, hol a vonat közlekedése az útátjárótól legalább 100 m. távolságra észre nem vehető. Azon útátjárók, melyek az épitési tőke terhére — fekvésűkhez és egyéb körülményekhez képest — megfelelő szerkezetű kézi- vagy vonósorompókkal lesznek ellátandók, a pálya építése köz­ben vagy mütanrendöri bejárása, esetleg pedig műszaki felülvizsgálata alkalmával, avagy végül a jótállási idő alatt teendő tapasztalatok eredménye alapján fognak kijelöltetni. Külön megemlittetik, / hogy azon intézkedések, a melyek sorompók alkalmazását illetőleg egyes útátjárókra nézve netán már a bejárási vagy pótbejárási jegyzőkönyvekben és az ezeket helybenhagyó ministeri ren­deletekben foglaltatnának, szintén végrehajtandók lesznek. A sorompóval el nem látott és a vonatról 150 m. távolságból nem látható útátjárók­nál állandó figyelmeztető jelzők helyezendők el. Az engedélyes köteles üz\eti távirdát és távbeszélőt létesíteni, melyen az állomások közti távírás és illetve távbeszélés eszközölhető legyen. E végből: 1. köteles az összesen mintegy 10-7 km.-vonal-és 11-7 km. huzal-hosszban létesítendő távírda-vezeték berendezéshez szükséges 210 darab téli vágású ép, egészséges és lehetőleg egyenes törzsfából készített tölgy-, ákácz- vagy vörösfenyőoszlopot, melyeknek felső vagyis vékonyabb végükön az átmérő 13—15 cm. között, a kerület tehát 41—47 cm. között válta­kozhatik, saját költségén beszerezni és a budapesti posta- és távirdaigazgatóságnak átadni. Az átadandó 210 darab oszlop közül 30 darab 8 m. és 180 darab 6-5 méter hosszú kell, hogy legyen. A mennyiben a vasút épitése közben esetleg szükségesnek mutatkozó vonal változtatások, állomás-áthelyezések és beiktatások, avagy egyéb körülmények folytán az előirányzott épitési anyagok mennyisége nagyobbodnék, köteles az engedélyes az e czímen felmerülő többköltsé­get is az épitési tőkéből viselni. 2. Engedélyes köteles az ezen szakaszban előirt üzleti táviróberendezés épitése, meg­levő berendezéseken ezzel kapcsolatosan netalán végzendő átalakítások és a berendezések átadása körül felmerülő összes költségeket viselni és ezen költségek fedezésére, mielőtt az épités foganatosítása iránt az illetékes posta- és távirdaigazgatóságot megkeresné, 2.500 korona nem kamatozó s utólag elszámolandó előleget a Budapesten székelő országos posta- és távirda­pénztárba befizetni s az erről kiállított letétnyugtát az épités foganatosítására vonatkozó meg­kereséssel egyidejűleg a budapesti posta- és távirdaigazgatóságnak bemutatni. 3. Engedélyes köteles a fentiek szerint átadandó oszlopokat, a többi összes épitési anyagokat és szerszámokat — az épités vezetésével megbizolt tisztviselő intézkedéseinek meg­felelően — a vasútvonal mentén saját közlekedési eszközeivei nagyban szétosztani, a rész­letes szétosztáshoz szükséges pályakocsikat pedig, minden díj megtérítésre való igény nélkül, átengedni. Az esetben, ha engedélyes a távirda, távbeszélő és villamos jelzőberendezések épitését oly időben kívánná, a midőn a pályán vasúti járművekkel közlekedni még nem lehet, köteles gondoskodni arról, hogy az oszlopok, egyéb anyagok és szerszámok nagyban és részletesen egyéb közlekedési eszközökkel saját költségén szétosztassanak. 4. A távirda, távbeszélő és villamos jelzőberendezés nyomjelzését, illetve a támszer­kezetek felállítási és felerősítési helyeit, az előirt szabályok figyelembevételével, engedélyes és az építést foganatosító posta- és távirdaigazgatóság képviselőiből alakítandó bizottság álla­pítja meg, mely bizottságba, ha a vasút üzemét valamely más vasúti intézet kezelné, ez utóbbi­nak, csatlakozó állomásokon pedig az összes érdekelt vasutak képviselői is meghívandók. A mennyiben a támszerkezetek felállítására vagy felerősítésére szükséges helyet a

Next

/
Oldalképek
Tartalom