Főrendiházi irományok, 1896. XVI. kötet • 674-752. sz.
Irományszámok - 1896-698
698. szám. 93 XXXl. és 1888. évi IV. törvényezikkek 1-ső §§-ai alapján a magyar kir. ministerium nevében 1899. "évi július hó 31-én kiadtam. Ezen engedélyokirati függelék határozmányait, melyek általában megfelelnek a helyi érdekű vasutak engedélyokirataiba felvétetni szokott rendelkezéseknek, — a következőkben van szerencsém ismertetni : A •//. alatt tisztelettel csatolt helyzetrajzban feltüntetett, a budapest-czinkotai helyi •//. érdekű vasút folytatásaként, annak Gzinkota végállomásától Csömörön és Kis-Tarcsán át Kerepes községig vezetendő helyi érdekű vasútvonal hossza 9.8 kilométer. A pálya szabványos nyomtávolsággal építendő s akkép rendezendő be, hogy azon a vonatok óránként 40 kilométer maximális menetsebességgel közlekedhessenek. Az emelkedés, illetve esés 12'5 0 /oo-nél nagyobb s a kanyarulatok félátmérője pedig a nyilt pályán 225 méternél kisebb nem lehet. A pálya alépitménye egy vágányra lesz készitendő, de a földbeváltás, illetve kisajátítás a forgalom várható fejlődésére való tekintettel már most két vágányú vasút és ennek összes tartozékai számára szükséges terjedelemben foganatositandó. A 2 méternél nagyobb nyilású műtárgyak vashordszerkezettel állitandók elő. A sínek aczélból gyártandók, folyóméterenként 23"6 kg.-nál könnyebbek nem lehetnek és függő sínkötés alkalmazása mellett oly sűrűn rakott talpfákon helyezendök el, hogy igénybevételük 5.000 kilogrammnyi keréknyomás alatt négyzetezentiméterenként 1.000 kilogrammot meg ne haladjon. Gzinkota csatlakozó állomás megfelelő eltolással s a folytatólagos új vonal forgalmát is kielégitő méretekkel és berendezésekkel újonnan épitendő. Az engedélyokirat-függelék keltétől számított egy év alatt megépitendő czinkota-kerepesi vasútvonal mentén a czinkotai csatlakozási állomáson kivül még a következő új állomások és megállóhelyek létesitendők : Árpádtelep megállóhely, Csömör rakodó állomás, Kis-Tarcsa kitérő és megállóhely, Kerepes vég- és vizállomás. A vasútvonal megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez összesen 1,127.000 forint készpénz, vagyis pályakilométerenként 115.000 frt szükséges, mely tőkéből forgalmi eszközökre U0.000 frt, tartalékalap képzésére pedig 25.000 frt lesz kihasítandó. A jelzett költségek magasságára döntő befolyással főleg a kisajátítás, továbbá az alépítmény és magas építmények, végül a forgalmi eszközök beszerzésére és a csatlakozási létesítmények előállítására szükséges összegek bírnak. A kisajátítás ugyanis, minthogy a székes főváros közelében beváltandó területek egységára rendkívül magas, és a miként már fentebb említeni szerencsém volt, a vasút második vágánya számára szükséges területek is már most lesznek beváltandók, kilométerenként 20.408 frtot igényel. Az alépítmény drága volta főleg azon körülményben leli magyarázatát, hogy a pálya kedvezőtlen terepen halad, s ebből folyólag nagy bevágások és magas töltések, valamint ez utóbbiakban nagy és drága műtárgyak létesitendők. A magas építmények költségei azon okból jelentékenyek, mert a vonalnak minden 2 kilométerjére egy-egy vonalőrház és Gzinkota csatlakozó állomáson kivül is minden 2.45 kilométerre egy-egy állomás esik, mely utóbbiak között Kerepes vég- és mozdonyállomás a sürü vonatközlekedésre való tekintettel, épületekkel bőven felszerelendő.
