Főrendiházi irományok, 1896. XIII. kötet • 595-601. sz.
Irományszámok - 1896-595
595. szám. (1888 : XXIV. t.-cz. szövege.) a) ha az alkohol beszámittatik abba az alkoholmennyiségbe, melyet az illető szeszfőzde a fogyasztási adó kisebbik tétele mellett termelhet (3. §.), 4 hektoliteren felül 7 hektoliterig terjedő átlagos napi alkoholtermelésnél 3 forintot, 2 hektoliteren felül 4 hektoliterig terjedő átlagos napi alkoholtermelésnél 4 forintot és 2 hektoliterig terjedő átlagos napi alkoholtermelésnél 5 forintot tesz; b) ha azonban e beszámításnak helye nincs, 4 hektoliteren felül 7 hektoliterig terjedő átlagos napi alkoholtermelésnél 1 forintot, 2 hektoliteren felül 4 hektoliterig terjedő átlagos napi alkoholtermelésnél 2 forintot és 2 hektoliterig terjedő átlagos napi alkoholtermelésnél 3 forintot tesz. 2. Mezőgazdaságinak az a szeszfőzde tekintetik, melynél a kővetkező határozmányok együttesen megvannak: a) Az illető szeszfőzdének valamely mezőgazdasággal akként kell összekötve lennie, hogy kizárólag vagy legnagyobb részben e mezőgazdaság terményeiből nyerje a szesztermeléshez szükséges anyagokat; viszont a szesztermelésnél nyert moslékot mint takarmányt vagy legalább is az e moslékon hizlalt marhától származó trágyát ennek a mezőgazdaságnak szolgáltassa. 6) A szeszfőzdének üzletterjedelme az egyes havi bejelentési időszakokban naponként átlag 7 hektoliter alkohol termelését meg nem haladhatja és a mezőgazdasághoz tartozó szántóföldek, rétek és legelők területéhez olyan arányban kell állnia, hogy a havi bejelentési időszak e &y-egy üzleti napjára eső átlagos alkoholtermelés hektáronként 3 liter alkoholt meg ne haladjon. c) A szeszfőzdének évi üzleti ideje szeptember-, október- vagy novemberben kezdődő nyolez havi időtartamra szorítkozzék. Az üzlet 8 havi időtartamra való megszorításának nincsen helye a sajtolt élesztőt készitő mezőgazdasági szeszfőzdéknél, ha azok napi alkoholtermelése átlag 4 hektolitert meg nem halad.
