Főrendiházi irományok, 1896. XIII. kötet • 595-601. sz.
Irományszámok - 1896-595
48 595. szám. nyékben megállapított hiányok iránti fizetési i kötelezettség, valamint a fogyasztási adóról a szeszfőzdékben és a szesz tartására rendelt szabadraktárakban vezetendő számadások vitele tekintetében tartalrr.áznak az eddigieknél szabatosabb rendelkezéseket. A szeszkészletnek a szeszfőzdékben és szesz-szabad raktárakban való időszaki felvétele tekintetében pedig a 72. §. azt az új rendelkezést tartalmazza, hogy az adómentes leírást nem ccupán az elemi csapások által előidézett, hanem általában mindazokra a hiányokra is kiterjeszti, a melyek a szesznek előreláthatlan és elháritbatlan esemény folytán bekövetkezett megsemmisülése által idéztettek elő. Egyúttal, midőn az 5°/o-on aluli hiányok és többletek compensatiójáf, továbbra is fentartja, rendelkezik nz iránt is, hogy ezek a hi-inyok és többletek az eddiginél helyesebb alapon, t. i. nem a felvételnél megállapított számadásszerü készletek, hanem a megelőző készlet felvétel óta bevételbe helyezett összes alkoholmennyiségek alapján állapíttassanak meg, A 75., 76. és 77. §-ok egyrészt a szesz adómentes töményitésének feltételeit szabályozzák szabatosabban, a mennyiben az adóval nem terhelt szesz adómentes töményitését kifejezetten a legalább 30 fokú szeszre nézve engedélyezik csak. Ez n reudelkezés elejét veszi annak, hogy a termelési adó alá eső szeszfőzdék az adóátalányozás alapját önkényűleg kiterjeszthessék az által, hogy csak kisebb aikoholfoAú termeivények előállítása mellett nagyobb czefremennyiséget dolgozzanak fel, mint mennyi rendszeres szesztermelés mellett feldolgozható, illetőleg megakadályozza ez a rendelkezés azt, hogy a főzőkészülék napi termelő képességének meghatározásánál törvényszerűen számításba vett alszesztöltések az adóztatás alul elvonassanak. Ezek a rendelkezések egyúttal az égetett szeszes folyadékok töményitéssel és átalakítással együttes termelésének feltételeit is könnyítik. A 79. §. az adó hitelezése és a kamatleszámitolásra vonatkozó eddigi törvényes rendelkezéseket abban az irányban módosítja, hogy az adóhitelezés kedvezményéből kizáró némely okok hatályát korlátozza ; és hogy az előlegesen készpénzben befizetett fogyasztási adóból, valamint a sajtolt élesztő után járó adóból engedélyezhető ka mat! eszá mi tolás mérvét számszerűleg nem határozza meg, hanem tekintettel a kamatlábnak bekövetkezhető változásaira, a kamatleszámitolás mérvének meghatározását a pénzügyministerre bízza. A 81., 85., 88., 90., 91., 92., 93., 95., 96., 97., 98., 100. és 101. §-ok az 1888 : XXIV. t.-cz. ugyanazon számú szakaszában foglalt büntetési határozatokat általában enyhitőleg módosítják, a mennyiben az adó megrövidítésére irányzott kihágások eseteire az 1888: XXIViörvényczikkbeu a megrövidített vagy megrövidítés veszélyének kitett adó nyolczszorosától annak tizenhatszorosáig terjedő összeggel megállapítva levő pénzbüntetéseket az adó négyszeresétől annak nyolczszorosáig terjedő összegre szállítják le, és a vállalkozónak a pénzbüntetés iránti kezességét szintén enyhítik, a mennyiben megengedik, hogy bizonyos esetekben az üzletvezetőtől be nem hajtható pénzbüntetés csak egy részére nézve legyen a vállalkozó szavatossága érvényesíthető. — Egyebekben ezek a szakaszok az 1888 : XXIV. t.-cz. hason szakaszait csak annyiban módosítják-, a mennyiben azokat a cselekményeket, a melyek jövedéki kihágás gyanánt büntetendők, szabatosabban meghatározzák. Ilyen irányú kiegészítést képeznek a 99. a) új szakaszba felvett rendelkezések, melyek az utalt szeszküldeniényekre érvényes szabályok elleni kihágások büntetése iránt intézkednek. A 103. §. átmeneti intézkedéseket tartalmaz és a tőrvéuy életbeléptekor meglevő szeszkészletek után a szeszadótéteí felemelésének mérvében fizetendő pótadó beszedése iránt rendelkezik. Ez a szakasz tartalmazza továbbá az indokolás általános részében már említett azt a rendelkezést is, a raeiy a kontingens fölöslegek gyors apasztása czéljából az 1898/99-iki és 1899/1900-iki termelési időszakok mindenikére, a kisebbik adótétel alá eső alkohol 100.000
