Főrendiházi irományok, 1896. XII. kötet • 566-594. sz.
Irományszámok - 1896-594
594. szám. 409 szerint összesen 50.348 frtot tesz ki, ennélfogva az új adótétel alapján várható adójövedelem tényleges összege 4,826.116 frttal vehető számításba. Ezek után áttérek a javaslat egyes szakaszainak indokolására: Az 1. §. a söradó tételét, valamint ezen adóból a kis- és közép sörfőzdék részére biztositott leengedés mérvét és az annak igénybevételéhez kötött feltételeket határozza meg. A 2. §. a söradó iránti törvényes szabályok 37., 38. és 40. §-ainak rendelkezéseit a sörtermelőkre nézve méltányos módon megváltoztatja. A most érvényben levő rendelkezések szerint ugyanis utólagos megadóztatásnak csak akkor nincs helye, ha a sörlé csak háromötödrész (0.6) fokkal erösebb, mint bejelentetett ; mig a sörlé mennyiségében talált minden többlet a sörlé tényleges foktartalma alapján utólagosan megadóztatandó. Ha tehát például 100 hektoliter 12 fokú sörlé (= 1.200 hlfok extract) jelentetett be, a sörfőzőnek meg van engedve 100 hliter 12.6 fokú sört (— 1.260 hlfokot) utólagos megadóztatás nélkül termelni ; ha azonban a sörlé hivatalos megállapításánál 103 hliter 12 fokú sörlé (= 1.236 hlfok extract) találtatik, utólagos megadóztatásnak van helye. Minthogy azonban a söradó a hutőbárkára eresztett sörlé mennyisége és annak a hivatalos czukormérő segélyével R + 14 hőfok mellett megállapított extract-tartalma után fizetendő, ennélfogva következetesem a termelt sörlé hivatalos megállapítása is a mennyiség és minőség együttes számbavétele mellett eszközlendő, illetőleg utólagos megadóztatás csak akkor követelendő, ha az extract-tartalomnak hivatalosan megállapított hl fokai (a sörlé mennyiségének és fok tartalmának szorozata) a bejelentett hliterfokokat meghaladják. E mellett a bejelentett hlfokok 5°/o-át meg nem haladó többletek utólagos megadóztatás alá nem vétetnek és büntetésnek csak akkor van helye, ha a többlet-termelés a bejelentett hlfok 10°/o-át meghaladja. Ez a szakasz továbbá a sörlé mennyiségének meghatározásánál a normális hömérséknél meglevő igazi térfogatot rendeli számításba vétetni és tekintettel arra, hogy a sörlé a hűtőbárkáról rendszerint R + 14 foknál nagyobb hőmérsék mellett eresztetik le és ennek következtében az eddigi eljárás szerint a sörlé mennyiségének a hűtőbárkán való megállapítása a sörlének látszólagos, vagyis nagyobb térfogata szerint történt, ezen rendelkezés által a sörfőzdék a megadóztatásnál e részben is az eddiginél kedvezőbb elbánásban fognak részesülni. A 3. §. a vámvonalon át kivitt sör után járó adóvisszatérités mérvét az új adótételnek megfelelő magasabb kiméretben állapítja meg s egyúttal a sörlé mennyiségében erjedés, raktározás stb. folytán felmerült apadás fejében az esetenkint visszatérítendő adóból még eszközlendő visszatérítésnek mérvét az eddigi 4°/o helyett — a tényleges viszonyoknak megfelelően — 5°/o-ban állapítja meg. A 4. §. megengedi, hogy — az indokolás általános részében már jelzett okokból — a hűtőbárkák használata a sörfőzdékben esetleg mellőztessék, s elrendeli, hogy a hűtőbárkáhelyett alkalmazandó mérőkészülékek az illető sörfőzdéknek a kincstár költségén szolgáltassanak ki. Az 5. §. a nagy üzleti terjedelemmel biró sörfőzdékben az ellenőrzés megbízható gyakorlása czéljából a sörfőzés adóköteles műveletéhez tartozó eljárás egyes részleteire kiterjedő lajstrom vezetését rendeli el. Ez a rendelkezés abban találja indokolását, hogy azon nagyobb sörfőzdékben, melyekben egyik főzés a másikat időraegszakitás nélkül követi, az ellenőrzés csupán a műeszközöknek időleges zár alá helyezése által megbízhatóan nem teljesíthető. Ez a szakasz egyúttal a lajstrom vezetése körül elkövetett mulasztások miatt megszabandó pénzbüntetések mérvét is megállapítja. FŐRENDI IROMÁNYOK. XII. 1896—1901. 51
