Főrendiházi irományok, 1896. XII. kötet • 566-594. sz.

Irományszámok - 1896-593

382 593. szám. MÁSODIK FEJEZET. Általános intézkedések az 1« §• 1. pontjában megjelölt czukor után járó fogyasztási adó biztosítása és behajtása iránt. 14. §. A gyártelep leirása és a gyári műeszközök és a tartóedények átnézete. Ki nyers anyagokból vagy valamely korábbi czukortermelós maradékaiból czukrot termel, vagy ilyen termeivényeket finomít : köteles legkésőbben négy Héttel az üzlet meg­nyitása előtt minden termelési évadban annak a kir. pénzügyigazgatóságnak, melynek kerületében a vállalat fekszik, két példányban benyújtani: 1. egy pontos és alaprajzzal ellátott leírást a gyártelepről (15. §.) ós az ehhez tartozó helyiségeknek egymás közötti ós kifelé való összeköttetéséről, valamint azon utakról, melyeken a termeivények a gyártelepről elszállitandók ; 2. a gyártelepen levő összes műeszközök ós a czukortermelvények tartására szol­gáló, szilárdan álló edények jegyzékét ; 3. a műszaki eljárás leírását általában, annak megjelölésével, hogy a vállalat az illető termelési évadban milynemű czukrot (nyers czukrot, fogyasztási czukrot stb.) szán­dékozik termelni ós milyen gyárjegy gyei szándékozik termel vényeit ellátni ; 4. a napi üzleti időt a nappali és esetleg éjjeli órák szerint megjelölve és az üzlet­vezető megnevezését. A megjelölt iratok (1., 2., 3., 4.) olvasliatólag legyenek irva és sem megmásított, sem áthúzott, sem kivakart részeket ne tartalmazzanak, mert elleneset­ben visszaadatnak. 15. §. A gyártelep fogalma. A gyártelephez, melynek leírását a vállalkozónak be kell mutatnia (14. §.), tartoznak: 1. az üzleti helyiségek, vagyis azok a helyiségek, melyekben a czukortermelós vagy finomítás által igényelt műszaki eljárás gyakoroltatik ; 2. azok a helyiségek, melyekben az ezen eljárás által előállított czukortermelvények tartatnak ; 3. a kerítésen (16. §. 1. pont) belül létező minden többi épület. 16- §. A gyártelep ellenőrzésére szolgáló követelmények. 1. A gyártelepnek legalább is 2 méter magas kerítéssel, kőfallal, palánkkal, rács­csal, karózattal kell bekerítve lennie. A már fennálló czukorgyártelepnél a kerítést épületek is képezhetik, ezekben azonban nem szabad, hogy belülről kifelé vezető összeköttetések legyenek s emez épüle­teknek mindazon nyilasai, melyeken át ilyen összeköttetés létesíthető, legfeljebb öt centi­méternyi nyilasokkal biró sodronyrostélylyal látandók el. Hasonló módon zarándok el az üzleti és raktári helyiségeken, valamint az azokkal közvetlen összeköttetésben álló épületeken ama nyílások és ablakok, — a kémények ÓÓ szelelő kürtők kivételével — melyek vízszintesen mérve, a kerítéstől 5 méternél kisebb távolságra vannak. Ha a kerítést palánk, rács vagy karózat képezi: a palánk deszkái, vagy a rácso­zat, illetve a karózat rúdjai legfeljebb hót centiméternyi távolságban állhatnak egymástól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom