Főrendiházi irományok, 1896. XII. kötet • 566-594. sz.

Irományszámok - 1896-593

318 593. szám. szerint a hig czukor oly módon készithető, hogy elszállítás után rövid idei raktározás utján tömör állapotba megy át, és ezen gyártási mód alkalmazásának ideje óta a tömör állapotú czukor megadóztatása mindig csökken, s mindinkább csak hig czukor kerül elszállítás- és megadóztatásra. A 2. §. a vámvonalon át kivitt czukor után járó jutalom mérvét állapítja meg az eddigi kiméretben azzal a változtatással, hogy az eddigi legkisebb tétel mellőztetik és a jutalom 1 fit 60 kros tétele mellett kiszállítható czukor polárizáczionális legkisebb foka 93-ról leszállittatik 90 fokra. Ennek indoka abban fekszik, hogy czukor az eddigi 1 frt 50 kros legkisebb jutaimi tétel mellett csak legritkább esetekben került kivitelre, és ha tényleg kivitelre került, az legalább 90 polárizáczionális fokkal birt. Minthogy Németországban is a polárizáczió legkisebb foka 90-ben van megállapítva, nem állana czukoriparunk érdekében, hogy kevésbbé értékes árú is a jutalom mellett való kivitelre engedtessék. Finomított czukornál a polárizáczionális fok 99-5-ről azért volt 99.3 fokra leszállítandó, mivel tapasztaltatott, hogy a czukor szállítás közben nedvességet vesz fel, mi a polárizáczionális foktartalomra némileg csökkentő befolyással van. A 3. §. azt az eljárást szabályozza, mely az egy termelési időszakban kivitt czukor után a kilencz millió forinton felül igénybe vett kiviteli jutalomösszegnek a czukorgyártelepek vállalkozói által való megtérítésénél követendő. Itt megjegyezni kívánom, hogy az új vám- és kereskedelmi szövetség XII. czikke értelmében mindenik államterület a kiviteli jutalmakból és adóvisszatéritésekből annyi részt köteles sajátjából viselni, a mennyi a maga kivitelének arányában reá esik. Erre való tekintettel e szakaszban csupán csak a 9 millió forinttal megállapított kiviteli jutalom maximalis összegének, valamint az ezt esetleg meghaladó résznek a három terület czukorgyártelepeinek összesége között való felosztását kellett szabályozni; az egyes területek czukorgyártelepei között eszközlendő egyénenkinti felosztás pedig az illető állam törvényhozása Önálló intézkedésének tartatott fenn. Ez utóbbi rendelkezés Ausztria részéről kívántatott oly czélból, hogy az ottani czukorgyártelepek termelési viszonyainak különbőzőségére való tekintettel, a kiviteli jutaloratéritményeknek fokozatos arányban való felosztása által a kisebb czukorgyártelepek nagyobb termelési költségeikért kiegyenlítésben részesíthetők legyenek. — Nálunk azonban a helyzet más, a mennyiben kisebb czukorgyártelepeink a régiebbek, melyek már Összes berendezésüket leírták, mig a nagyobb czukorgyártelepek csak ujabban keletkezvén, azok berendezési költségeiket eddig nem törleszthették s igy a termelési költségek tekintetében a régi kisebb czukorgyártelepekkel szemben tényleg nincsenek előnyben. Ennek megfelelően már e szakaszban egyúttal felveendőknek találtam azokat a rendelkezéseket, a melyek a magyar korona országainak területén levő czukorgyártelepek között eszközlendő egyénenkinti felosztást szabályozzák, a mely rendelkezések szerint ez a felosztás jövőben is változatlanul ugyanoly módon lesz eszközlendő, a mint az eddig is" történt. A 30. §. csak annyiban módosítja az 1888. évi XXIII. t.-cz. 30. §-ának határozmányait, a mennyiben összhangzásban e javaslat 2. §-ával, a fogyasztási czukor polárizáczióját 99.3°/o-ban határozza meg. A 40. §. a czukoradó hitelezésének feltételeit hasonló módon állapítja meg, a mint ez a szesz- és söradó hitelezésénél is megállapítva van. A 42. §. a czukortermelvények adózatlan elszállítását akként szabályozza, hogy jövőben ilyen nemű elszállítás egyik területről a másikra már nem leend lehetséges, mely intézkedés czukoriparunkra nézve annyiban előnyös, hogy a szabadraktárak csak magyar czukorgyártelepekről fognak adózatlanul czukrot beszerezhetni. Az 59. §. a kiviteli jutalom mellett eszközölt czukorelszállitásoknál elkövethető kihágások