Főrendiházi irományok, 1896. XII. kötet • 566-594. sz.

Irományszámok - 1896-588

588. szám. 317 588. szám. (51. ülés, 676. jegyzőkönyvi pont.) Jelentése a főrendiház igazoló bizottságának gróf Bethlen Aladár szünetelő főrendiházi joga újból történt feléledésének elismerése és királyi levelének kieszközlése tárgyában. A bizottság tárgyalván a beérkezett kérvényt, miután az ahhoz csatolt hiteles okmányokból meggyőződött arról, hogy folyamodó az 1884—1885-ben a főrendiház tagja volt s a főrendiház szervezetének módositásáról szóló 1885: VII. t.-cz. életbeléptetésével jog szünetelése állott be, a mely miután Cseliz Radvány község 166. tjk. AI. (1—3); Nyarad község 16. tjk. AI. (1— 2); Élesd község 95. tjk. AI. (1—27); Brátka község 4. tjk. AI. (1- 79., 80—97.); 232. tjk. A + 1. és 2.; Dámos község 1. tjk. AI. (1—132.); Pestes község 4. tjk. AI. (1-39.; és 40—53); Gsarnoház község 31. tjk. AI. (1—75.) Nagy-Báród község 234 tjk. A + (1—5;; Bernye község 727. tjk. AI. (1—7.); Felső-Patak község 27. tjk. AI. (—1—42); Rév (Tízfalu határpuszta) 373. tjk. AI. (1-8.); Dubricsony község 40. tjk. AI. (1—4.); Rév község 245. tjk. AI. (1—2.); Tinód község 124. tjk. AI. (1—29) és Össi község 83. tjk. AI. (1—22.) sorszámok alatt felvett birtokok felerészben telekkönyvi tulajdonosa és haszonélvezője, a melyek után a nagyváradi kir. pénzügyigazgató által hitelesített adóbizonylat szerint, és pedig a biharmegyei birtokok után 2.032 frt 94 krt, a győri királyi pénzügyigazgató által hitelesített adóbizonylat szerint a győrmegyei birtokok után 1.816 » 97 » s igy összesen 3.849 frt 91 krt fizet évenkint egyenes föld- és házosztályadó czímén az állam pénztárába; folyamodó örökös főrendiházi tagsági joga újból történt feléledését az 1885: VII. t.-cz. 3. §-a alapján elismeri és annak hasonló elismerését, nevezett grófnak a jegyzékbe igatását és királyi levelének kieszközlését azon fentartással ajánlja a nagyméltóságú főrendiháznak, hogy az idézett törvényczikk értelmében folyamodó üléa- és szavazati jogit a főrendiházban csakis a jelenleg ülésező országgyűlés IV. ülésszakának megnyitásától kezdve gyakorolhatja. Budapesten, 1899. évi július hó 11-én. Daruváry Alajos s. k., bieottsdgi elnök. Báró Budnyánszhy József s. k., bieottsdgi jegyző.