Főrendiházi irományok, 1896. XII. kötet • 566-594. sz.
Irományszámok - 1896-566
566. szám. 3 A közösügyi kiadásokhoz való hozzájárulási aránynak újból megállapítására kiküldött magyar országos bizottság jelentése. A magyar országgyűlés mindkét háza által kiküldött országos bizottság Budapesten 1898. április 18-án tartott első ülésében megalakulván, elnökül Széli Kálmán, jegyzőül és előadóul pedig Falk Miksa bizottsági tagot választotta és egyszersmind felkérte az elnököt, hogy ezen megalakulásról az osztrák bizottságot értesitse. Ugyancsak Budapesten 1898. április 23-án tartott második ülésében az országos bizottság elnöke bejelentette a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok bizottságának megalakulását, megjegyezvén, hogy ez alkalommal a magyar országos bizottságot illeti meg az első szó. A bizottság azon elvi álláspontnak miuden tekintetben való fentartását határozza el, a melyet a magyar országos bizottság 1896-ban és 1897-ben elfoglalt. A quótát tehát tiz esztendőre kivánná megállapítani, a határőrvidéki praecipuumot eltöröltetni, illetőleg a magyar quótával egy számban egyesittetni, a vámbevételeket mindaddig, mig a monarchia két állama közt a vámterület közössége fennáll, első sorban a közösügyi kiadások fedezésére fordíttatni, végül pedig a mi magát a hozzájárulási arányt illeti, a bizottság azt, miként harmincz év óta minden magyar quóta-bizottság a mindkét államban fennálló és egyenlő alapelveken nyugvó egyenes és közvetett adók bruttó jövedelmének eredményeiből kívánja kiszámittatni. A magyar bizottság ezen kívánságai közölve lettek az osztrák bizottsággal, mely ennek ellenében kijelentette, hogy az osztrák bizottságok a magyar részről javaslatba hozott számítási alapot soha el nem fogadták, hanem azt kívánták, miszerint a közvetett adóknál a tiszta hozadék vétessék tekintetbe és ezeknél kihasittassanak azon adók, melyek nem hasonló elvek szerint szedetnek be, vagy nem egyenlő mérvben terhelik a monarchia mindkét felét. Az osztrák bizottság hozzáteszi, hogy a két számítási alap ilyen eltérő volta arra bírta az osztrák bizottságot, hogy a népességi arányt ajánlja fel alapul, a mit ismét a magyar bizottság nem tartott elfogadhatónak. Az osztrák bizottság tehát nincsen azon helyzetben, hogy új javaslatokat tegyen, kész volna azonban szóbeli tárgyalásokba bocsátkozni. Erre a magyar országos bizottság 1898. május 17-én tartott negyedik ülésében azt határozta, hogy eddig elfoglalt elvi álláspontjához ragaszkodik, de az osztrák részről felajánlott szóbeli tárgyalásokba bocsátkozni kész. Ily értelemben szólt a magyar bizottság 1898. május 23-án tartott ülésében előterjesztett előadói javaslat, a mely egyhangúlag elfogadtatott. — E határozat értelmében a magyar országos bizottság elnöke, az osztrák bizottság elnökével megállapodott abban, hogy, miként előbbi alkalmakkal is, a szóbeli tárgyalások folytatására mindegyik országos bizottság hetes albizottságot küldjön ki, a melyeknek tanácskozásai ezúttal Bécsben volnának tartandók. A magyar bizottság 28* !•
