Főrendiházi irományok, 1896. XI. kötet • 523-565. sz.

Irományszámok - 1896-524

524. szám. 105 2-iK melléklet az 524. számú irományhoz. Indokolás, „a belovár-verőczei helyi érdekű gőzmozdonyú vasút engedélyezéséről" szóló törvényjavaslathoz. Tisztelt Képviselőház! Már a nyolczvanas évek elején arra irányult a magyar vasúti politikának a közvélemény által is támogatott törekvése, hogy megfelelő vasúti összeköttetések létesítése és díjszabási intézkedések életbeléptetése utján a magyar alföld és a termékeny dunántúli részek Fiuméhez közelebb hozassanak, mint Trieszthez. E törekvés elérésének egyik eszközéül kínálkozott a Barcstól Belováron át Gradeczig tervezett vasút is, mely arra lett volna hivatva, hogy délnyugati vasúti hálózatunkat kiegészítve, a rendkívül fontos barcsi csomópont forgalmát és az ennek hátterét képező vasúthálózatról jövő összes átmeneti forgalmakat, minden irányban Fiume érdekkörébe vonja. A szóban levő vasútvonal jövedelmezőségét a Fiumébe irányult gabona-, liszt-, bor- és fakivitel, valamint petroleum, rizs, gyarmatárúk stb, bevitele biztosítani látszott, nem is említvén azon nagyszabású forgalmat, melyet ezen transversalis vonal az erdőkben, szénbányákban és egyéb terményekben gazdng Száva és Dráva közti vidékről a vasúti forgalom megnyitása által nyert volna. A barcs-belovár-gradeczi vasút létesítésére vonatkozó összes tanulmányok a már nagyjában vázolt fontosságra való figyelemmel első sorban az állami kiépítést tették ugyan kívánatossá s ehhez képest a vasút létesítése a m. kir. államvasutak évi munkaprogrammjaiban rendesen fel is vétetett, — azonban közgazdasági és honvédelmi szempontokból fontosabb egyéb államvasuti vonalak megépítésének sürgőssége következtében annál inkább elodáztatott, mert annak megépítése, tekintettel a pálya hegyi jellegére és az ezzel járó nagyobbszabású müépitményekre, igen jelentékeny tőkebefektetést igényelt volna. Még kevésbbé sikerült a vasútnak helyi érdekű alapon való megépítése. Ebben az irányban már 1888-ban történtek az első kísérletek, de a pénzbeszerzés nehézségein hajótörést szenvedtek. Az idők folyamán azonban a jelzett transversalis vasútnak egy vonalrésze és pedig a helyi érdekű vasutakról szóló törvények alapján és Verőcze, valamint Kőrös-Belovár vármegyék helyi érdekeltségének támogatása melleit megvalósíthatónak bizonyult, a mennyiben FŐRENDI IROMÁNYOK. XI. 1896 —1901 U