Főrendiházi irományok, 1896. VIII. kötet • 354-408. sz.

Irományszámok - 1896-356

356. szám. 85 hogy a nyilvános árverés nagyobb készletek eladása esetében is mellőztessék. Mindkét szakasz gondoskodik azonban arról is, hogy ez a kivételes jog visszaéléseknek ne lehessen a kútforrása. A 35. §. ugyanis kiköti, hogy az árszabályt az illetékes szakértő erdőtiszt meghallgatásával évről-évre maga a közös birtokosok gyűlése állapítsa meg, a 36. §. pedig az árverés mellőzését csak arra az esetre engedi meg, ha azt a szavazásra jogosult összes birtokosoknak legalább háromnegyed része, tehát túlnyomó többsége határozza el, sőt ha az eladás tárgyát képező anyagok 2.000 koronát meghaladó becsértéket képviselnek, az így hozott határozatnak az érvényességét is a közigazgatási hatóság jóváhagyásától teszi függővé. Ugy hiszem, ezeket a rendelkezéseket sem szükséges bővebben indokolnom, valamint nem szorul különösebb indokolásra a 37. §. sem, mely a közigazgatási hatóságot felhatalmazza, az összes jogosultak egynegyed részének kivánata esetében pedig kötelezi, hogy árverések esetében, a feltételek megállapításánál, kihirdetésénél és az árverés megtartásánál kiküldöttje által közreműködjék. Általában véve meggyőződésem az, hogy a szóban forgó rendelkezések, habár lényegesen korlátozzák is a birtokosok szabad rendelkezési jogát, nem mennek túl azon a határon, a meddig e tekintetben józanul elmenni lehet; másfelől pedig remélem, hogy ezek segélyével a közbirtokossági és úrbéres erdők fatermésének értékesítése körül minden tekintetben rendet lehet behozni. Ezt pedig nemcsak a birtokosok érdeke kivánja meg, hanem az állam érdeke is, mert az államra nézve semmi esetre sem lehet közönyös, hogy azon 2,300.000 kat. hold erdő termékei, mely a közbirtokosságok és a volt úrbéresek tulajdonában van, a jogosultak által észszerűen és takarékosan használtatnak-e fel, vagy pedig elfecséreltelek a nélkül, hogy a nép jólétét észrevehetően emelhetnék. 40—42. §§. A 40. §. első bekezdése az elnök és a végrehajtó közegek megválasztása iránt intézkedik. Elrendeli, hogy a választás szabályszerűen összehívott gyűlésen s a határozatok hozatalára megszabott módon történjék. Intézkedik egyszersmind, hogy a megválasztott elnök a közigazgatási bizottságnak 8 nap alatt bejelentessék. A §. második bekezdése és a 41. és 42. §-ok pedig azokat a jogkövetkezményeket állapítják meg, melyek beállanak akkor, ha a közös birtokosok az elnököt és a végrehajtó közegeket megválasztani és bejelenteni elmulasztják; vagy ha a közös birtokosok a gyűlésen meg néni jelennek, határozatokat nem hoznak s a jogerőre emelkedett határozatok végrehajtása iránt nem intézkednek; vagy pedig végül, ha az elnök kötelességeit nem teljesiti. A javaslat — miként már ezen czím általános indokolásában is kiemeltem — büntető határozatokat egyáltalában nem tartalmaz s ezért a szóban forgó eshetőségekkel szemben sem büntetésekkel szerez érvényt a törvénynek, hanem az által, hogy a hivatását be nem töltő gyűlés, illetőleg a kötelességét nem teljesítő elnök hatáskörét felfüggeszti s a közigazgatási bizottságot ruházza fel azzal a joggal, hogy a törvény végrehajtásáról ideiglenesen gondoskodjék. Nevezetesen felhatalmazza a közigazgatási bizottságot, hogy az elnök és a végrehajtó közegek megválasztásának és bejelentésének elmulasztása esetében választógyttlést hívjon össze s ha a választás ekkor sem sikerül, elnökül és végrehajtó közegekül arra alkalmas közös birlokosokat, vagy szükség esetében más alkalmas egyéneket rendeljen ki ; továbbá, ha a gyűlés nem teljesiti feladatait: a gyűlés hatáskörét az elnökre ruházza; s végül, ha az elnök nem teljesiti kötelességeit: az elnököt tisztétől elmozdítsa s a gyűlést új elnök választására hivja fel.