Főrendiházi irományok, 1896. VIII. kötet • 354-408. sz.

Irományszámok - 1896-356

356. szám. 81 Megelőzőleg azonban tisztelettel megjegyzem, hogy a czímben emiitett közbirtokosságok alatt nem csupán azok értendők, melyeknek erdei és kopár területei az állam által fognak kezeltetni, hanem az erdőtörvény 17. §-ának hatálya alá tartozó összes közbirtokosságok. S hasonlóképen a volt úrbéreseknek sem csupán azon erdeire és kopár területeire fog a javaslat ezen második czímének hatálya kiterjeszkedni, a melyeket az 1. §. szerint az állam fog kezelni, hanem ezeken kivül a volt úrbéresek egyéb erdő és kopár területeire is. Például a legelő-illetőség fejében kapott vagy vásárolt erdők azon részére is, a melyek nem minősíthetők véderdőknek, vagy feltétlenül fentartandó erdőknek. 25. §. A § a közös birtokosok szervezetének kereteit jelöli meg szigorúan azon elvek szerint, melyeket fentebb előrebocsátani volt szerencsém. Uj intézkedésnek az eddig emiitettekhez képest csupán a harmadik bekezdés tekinthető, mely feljogosítja a közös birtokosok gyűlését, hogy hatáskörének egy részét az elnökre és a végrehajtó közegekre ruházza át. Ennek az indoka pedig az, hogy a közös birtokosok gyűlését, a jogosultak rendesen nagy száma miatt, gyakran összehivni nem lehet; már pedig vannak olyan közbirtokossági erdők is, melyeknek gazdasági ügyvitelénél, az intensivebb gazdálkodás következtében, a gyűlés hatáskörének mindenesetre fentartandó fontosabb ügyeken kivül sok csekélyebb jelentőségű ügy is előfordul, melyeknek elintézése végett gyűlést egybehívni a rendes időn kivül nem volna megokolt, de a melyekkel a legközelebbi gyűlésig sem lehet várni. A gyors intézkedés érdeke kivánja meg tehát, hogy a közös birtokosok a kisebb jelentőségű ügyeket az elnökre vagy a választmányra ruházhassák. Ez az intézkedés egyébiránt azzal az általános szabályival, hogy a gazdasági ügyeket a közös birtokosok gyűlésének kell intézni, nem ál! ellentétben ; mert az átruházás csak az ügyviteli szabályzatban történhetik, a szabályzatot pedig a gyűlés állapítja meg. Egyébképen erre a szakaszra csupán azt vagyok l>átor még tisztelettel megjegyezni, hogy a második bekezdésben a végrehajtó közegek között példaképen felemlített »erdőgazda« alatt nem valamely erdészeti képzettséggel biró egyén, • hanem a közös birtokosoknak az a megbízottja értendő, a ki az erdei munkákat vezeti és közvetlenül ellenőrzi. 26. §. Annak szükségességét, hogy a közös birtokosok magukat a bírósággal és a hatóságokkal szemben képviseltessék és pedig rendszerint elnökük által: azt hiszem, nem szükséges külön megokolnom, elengedhetetlen feltétele ez a közbirtokosságok rendszeres működésének. A mi pedig azt illeti, hogy u közös birtokosok az elnökön kivül esetleg más alkalmas egyént is megbizhatnak a közös képviselő teendőivel, erre nézve tisztelettel megjegyzem, hogy előfordulhatnak esetek, midőn az elnök a képviseletre nem vállalkozik. 27. §. Ez a §. a gyűlés összehívásának, vezetésének és a gyűlésen hozott határozatok végrehajtásának módját szabályozza, még pedig a törvényjavaslat általános indokolásánál kifejtett alapelvnek megfelelően. A második bekezdésnek az a rendelkezése, mely szerint a gyűlés akkor is összehívandó, ha azt a közös birtokosoknak fejenként számítva, legalább egytized része kéri, a kisebbség részére biztosított jogok egyikének tekintendő, a melylyel érdekeit megvédheti. Időnkint felFÖRENDI IROMÁNFOK. VIII. 1896—1901. 11