Főrendiházi irományok, 1896. VIII. kötet • 354-408. sz.
Irományszámok - 1896-356
356. szám. 67 szerint s ez alkalommal törvényes eljárással azt is pontosan megállapította, hogy a törzskönyvbe foglalt erdők közül melyek és milyen czímen tartoznak a törvény 17. §-a alá. így a közbirtokosságok czíme alá nem csupán a szigorúan ezen czímet viselő közbirtokosságok erdeit, hanem például Háromszék vármegyében az úgynevezett községi birtokosságok és a kétág-katonaságok erdeit is felvette a közigazgatási bizottság s hasonlóképen a volt úrbéreseknek erdőilletőség fejében kiadott erdőkből is nem csupán azt a részt sorozta a 17. §. alá tartozó erdők közé, a melyet maguk a volt qrbéresek közösen használnak, hanem azokat a kisebb részeket is, melyeket az egyházaknak, papoknak, tanítóknak, iskoláknak és néhol jegyzőknek külön hasítottak ki a birtokrendezéskor stb. Annyiban azonban az a), &), e) és f) pontok szövege mégis eltér az erdőtörvény 17. §-ától, hogy ezen pontokban az állami erdők nem fordulnak elő, de ez természetes is, mert az állami erdők kezeléséről úgy is az állam gondoskodik, teljesen felesleges lett volna tehát ezeket is felemlíteni az 1. §-ban. És eltérést képez továbbá az is, hogy az a) pontban a községek mellett a vagyonközségek is külön fel vannak emlitve, holott az erdőtörvény 17. §-ában ilyenekről nincs szó, még pedig azért nincs szó, mert a vagyon-községek erdei is minden kétséget kizárólag községi vagyon természetével birnak s tulajdonképen nem állanak egyébből, mint a volt 13. számú román- és 14. számú szerbbánáti határőrezredekhez tartozott községeknek egyenként kizárólagos tulajdonát képező, de kezelés és használat tekintetében egyesitett erdő részleteiből. Minthogy azonban ezek a volt határőri községi erdők tényleg közösen kezeltetnek s igy e tekintetben közbirtokossági erdők látszatával birnak, annak határozott kifejezése czéljából, hogy a törvényjavaslat ezen vagyon-községi erdőket is a községi erdőkre nézve megállapított határozatoknak kivánja alávetni, a bel ügy min ister úrral egyetértésben mégis jónak láttam azokat külön is megnevezni az a) pontban. Végül tisztelettel megjegyzem, hogy a §. d) pontjában emiitett erdők közé részemről a volt úrbéresek összesége által megszerzett erdőkön kivül azokat az erdőket is beleértem, melyeket a kisebb-nagyobb számú volt úrbéresekből alakult társulatok, például a szepesvármegyei »erdő-társulatok« vásároltak. Közgazdasági szempontból ugyanis ezen erdők között különbséget tenni nem lehet. A 2. §-ba, miként már említeni szerencsém voll, azokat az erdőket vettem fel, a melyeket a földmívelésügyi minister csak a birtokosok kérelmére vehet állami kezelésbe. Ilyeneknek tekintettem részemről először is az a) pontban emiitett magán véderdőket, melyeknek gondos és szakavatott kezelése fontos közérdeket képez s melyeknek birtokosait közhasznú feladataik teljesitése közben méltán támogathatja az állam; s ilyeneknek tekintettem továbbá mindazon kopár területeket, melyeket az 1. §. g) pontja alá nem lehet sorozni; még pedig első sorban a magánbirtokosok tulajdonát képező olyan kopárokat, a melyeknek a beerdősitését a b) pontban idézett törvények egyenesen elrendelik s végül minden más keletkező vagy kevésbé veszélyes kopárokat, mert bár ezeknek beerdősjtését a törvények kötelezően nem rendelik is el, a közérdek szempontjából mégis kívánatos és szükséges, hogy mielőbb befásittassanak és hasznossá tétessenek. Ezeknek az erdőknek és kopár területeknek birtokosaitól mindenesetre indokolatlan volna megtagadni azt a kedvezményt, hogy erdeik kezelését az államra bizhassák, még ha ez a kedvezmény az államnak kisebb-nagyobb mérvű áldozatával járna is. Feltétlenül szükségesnek tartom azonban, hogy az állami kezelés feladatai ezen kopárok kezelése tekintetében is hatóságilag jóváhagyott gazdasági, illetve erdősitési tervekben állapíttassanak meg, és hogy a birtokosok ezen tervek megtartására törvény által köteleztessenek. Az a) pont alatt emiitett véderdőket illetőleg ebben a tekintetben nem kellett intézkednem, mert a véderdők az erdőtörvény 2. §-a szerint feltétlenül, tehát akkor is rendszeres 9.
