Főrendiházi irományok, 1896. VIII. kötet • 354-408. sz.

Irományszámok - 1896-379

204 379. szám. 24. §. A szabályellenességeik büntetése. A jelen törvénybe és az annak alapján kiadott pénzügyministeri rendeletekbe ütköző minden egyéb, külön büntetéssel nem sújtott cselekmény és mulasztás, mint szabályellenesség, 1—100 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Nevezetesen ilyen szabályellenességet képez: 1. ha a czukor vagy sör eladásával vagy kimérésével foglalkozó felek, valamint azok, a kik olyan ipart folytatnak, a melyhez czukrot használnak fel, a pénzügyminister által a 15. §. alapján elrendelt feljegyzéseket nem vezetik, vagy nem pontosan vezetik; 2. ha a vasúti és gőzhajózási vállalatok vagy a postahivatalok a 6. §. szerint teendő bejelentést elmulasztják. 25. §. Dologi kezesség. Kihágási esetekben, midőn a pénzbüntetés a megrövidített vagy a megrövidítés veszélyének kitett czukor-, illetve sörfogyasztási adó többszörösében állapítandó meg, a kihágás tárgya a kiszabandó pénzbüntetés biztosítására zálogul szolgál és pedig olyformán, hogy abban az esetben, ha a pénzbüntetést az illető fél azonnal le nem fizetné, vagy megfelelő ősszeg letéteményezése által nem biztosítaná, a kihágás tárgya elárvereztessék és annak árából a felmerült költség és a megrövidített adó levonása után mutatkozó többlet a pénzbüntetés fedezésére fordittassék. 26. §. A vállalkozó kezessége a pénzbüntetés iránt, A czukorgyártelep, a czukor tartására rendelt szabadraktár, illetve a sörfőzde üzletvezetője, vagy az üzleti helyiségekből való távollétének ideje alatt annak helyettese, a czukornak, illetőleg sörnek az üzleti helyiségekből bejelentés nélkül vagy máskülönben szabályellenes elszállításánál tettesnek tekintetik, hacsak ő vagy helyettese ennél az ellszállitásnál nem ártatlan, és a kihágás tárgya nem képezte egyszersmind lopásnak vagy sikkasztásnak tárgyát. A czukorgyártelep, a czukor tartására rendelt szabadraktár, illetve a sörfőzde vállalkozója, ha az üzletet nem maga vezeti, az üzletvezető, illetve annak helyettese terhére megszabott pénzbüntetésért föltétlenül szavatol. A vállalkozónak ez a szavatossága kiterjed a pénzbüntetés^ egész összegére, mely az üzletvezető- vagy helyettesétől be nem hajtható. Felhatalmaztatik azonban a pénzügyminister, hogy olyan esetben, midőn az üzletvezető vagy helyettese a tőlük be nem hajtható pénzbüntetés helyett alkalmazandó szabadságvesztés büntetésének foganatosítása végett rendelkezésre áll, a vállalkozó szavatosságát kivételesen a pénzbüntetésnek csak egy részére korlátozhassa abban az esetben, ha a vizsgálat adatai által beigazoltatott az, hogy a) a kihágás tettese a törvény rendelkezéseit nem csupán tévedés vagy mulasztás folytán, hanem szándékos cselekvés által szegte meg, vagy b) a vállalkozót a kihágás tekintetében vétkesség egyáltalában nem, vagy csak igen kis mérvben terheli és hogy ő e kihágásból még közvetve sem húzhatott hasznot. A pénzbüntetésnek azon része helyett, melyre nézve a vállalkozó szavatossága kivételesen elengedtetett, a tettes ellenében a biróilag megállapított szabadságvesztés büntetésének aránylagos mérve alkalmazandó.