Főrendiházi irományok, 1896. VIII. kötet • 354-408. sz.

Irományszámok - 1896-378

190 378. szám. Ezenfelül, minthogy ezekkel az adókkal együtt megváltási és bérleti szerződések utján a boritaladó és ahusfogyasztási adó és Horvát-Szlavonországokban a boritalmérési adó is biztositva van; s minthogy a szerződött községeknek és bérlőknek joga leend e szerződéseket nemcsak abban a részben, mely a megszűnendő adókra vonatkozik, hanem egészben, tehát a boritaladóra és husfogyasztási adóra, illetőleg Horvát-Szlavonországokban a boritalmérési adóra nézve is felmondani: biztosítani kell azt, hogy ezek a felmondások az 1898. évnek olyan szakában legyenek csak érvényesíthetők, a midőn még elegendő idő álland rendelkezésre, hogy a boritaladóra, a husfogyasztási adóra és a boritalmérési adóra nézve ujabb szerződések köttessenek. Midőn ez okból a jelen javaslatot beterjesztem, a szeszitalmérési adónak, a czukorfogyasztási adónak, a söritaladónak és Horvát-Szlavonországokban a söritalmérési adónak és a sör fogyasztási adónak az alkotmányos tárgyalás végett már beterjesztve levő törvényjavaslatokkal is czélba vett megszüntetése indokolásául a következőket jegyzem meg: A most emiitett adónemek beszedésénél jelenleg alkalmazott törvényszerű módozatok mellett ezeknek az adóknak jövedelmezősége nem biztositható azzal az összeggel, mely a szóban levő adókkal terhelt czikkek tényleges fogyasztásának megfelel; mert egyrészt az a körülmény, hogy a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok területén ezek a czikkek ilyen külön adókkal megterhelve nincsenek, okot szolgáltat arra, hogy e czikkek a nálunk szedett külön fogyasztási adó kikerülésével oly helyekről, melyekre az illető törvények hatálya nem terjed ki, nagyobb mennyiségekben becsempésztessenek; másrészt pedig ezen adók biztosításának jelenlegi módia mellett az adóköteles fogyasztásnak egy része után eső adó az annak beszedésére a kincstárral kötött szerződés alapján jogosított személynél üzleti nyereségként visszamarad. Az adók jövedelmezőségét csökkentő ezen okokon kivül a beszedésnek jelenlegi módozatai nem czélszerűek azért sem, mert az adók beszedése czéljából alakított körzetek között az adóköteles czikkek az ellenőrzés érdekében szükséges oly alakiságok mellett hozhatók csak forgalomba, melyek e czikkek forgalmára nézve többé-kevésbé akadályozólag hatnak, mi a közgazdasági érdekeknek is gyakran jelentékeny hátrányára van. Ezekből az okokból már a közgazdaság ujabb kiegyezés iránti tárgyalások megkezdésekor a szeszitalmérési adónak, a czukorfogyasztási adónak, a söritaladónak és a HorvátSzlavonországokban létező söritalmérési és sörfogyasztási adóknak a jelenlegi módon való beszedésén olyan változtatásokat vettem czélba, melyek ez adók beszedésének az államkincstár és a közgazdaság érdekeire egyaránt hátrányos hatásait megszüntetik. E végből a kiegyezési tárgyalások folyamán az osztrák kormánynyal létrejött megegyezés alapján a szeszadóra, továbbá a söradóra és a czukoradóra nézve szerkesztett s alkotmányos tárgyalás végett már előterjesztett tőrvényjavaslatok szerint a szeszadó jelenlegi tétele a szeszitalmérési adó tételével, a czukoradó jelenlegi tétele pedig a czukorfogyasztási adó tételével felemeltetik, s ezekbe a tőrvényjavaslatokba egyúttal felvétetett az a rendelkezés is, mely szerint a magyar korona országainak területén jelenleg külön szedett szeszitalmérési adó, illetőleg czukorfogyasztási adó megszűnik. A söritaladó, illetve a söritalmérési adó és sörfogyasztási adó már nem szüntethető meg teljesen ilyen módon, mert a sörtermelési adónak az osztrák kormánynyal egyetértőleg czélba vett felemelése nem oly mérvű, hogy e felemelés az államkincstárnak azt a jövedelmét pótolhatná, melyet jelenleg a söritaladóból, a söritalmérési adóból és a sőrfogyasztási adóból szed s jövőben sem nélkülözhet; és annak folytán, hogy a sör-, czukor- és ásványolaj-adónak a fogyasztási terület számára való biztositása tárgyában a kiegyezési tárgyalások folyamán létesített s alkotmányos tárgyalás végett szintén beterjesztett tőrvényjavaslat szerint az 1894.