Főrendiházi irományok, 1896. VIII. kötet • 354-408. sz.
Irományszámok - 1896-376
376. szám. 173 376. szám. (29. ülés, 415. jegyzőkönyvi pont.) Jelentése a főrendiház közjogi-törvénykezési, pénzügyi és közgazdaság-közlekedésügyi bizottságának „a gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről" szóld törvényjavaslat tárgyában. Azok az állami és társadalmi fontos érdekek, melyek a szövetkezeti ügy egészséges fejlődéséhez fűződnek, új intézkedéseket és intézményeket igényelnek. Mert noha kizárólag az önsegély álláspontjából kiinduló 1875. évi kereskedelmi törvény életbelépte óta a szövetkezetek száma 260-ról 1100-ra emelkedett, tagadhatatlan, hogy ép a szövetkezetek lételemét képező takarékosság, önzetlenség és egyéb erkölcsi tényezők hiányában ez a haladás részben nem egy egészséges fejlődés folyománya s részint a szükségelt szellemi, de főleg a megkívántató anyagi erők elégtelensége következtében épen a kisiparosok és kisbirtokosok nem részesülnek a szövetkezetek részéről abban a támogatásban, melyet állami és társadalmi fontos érdekek első sorban parancsolnak. A tárgyalás alatt levő törvényjavaslat, figyelemmel ezekre, tartalmaz a gazdasági és ipari hitelszövetkezetekre vonatkozólag rendelkezéseket. Ezek a rendelkezések a kereskedelmi törvény vonatkozó határozmányainak a hitelszövetkezetek erkölcsi jelentőségéhez mért változtatásán kivül egy oly hitelszervezet létesítésére irányulnak, mely a kisiparosok és kisgazdák olcsó és szolid személyi hitelének szövetkezet utján biztosítására hivatva van az öntevékenységet felébreszteni ott is, hol a szellemi, de leginkább az anyagi kellő erők hiányában az eddig életjelt sem adhatott. Ez a hitelszervezet az állam segélyével, annak felügyelete, de az érdeklődő és érdekelt körök szellemi és anyagi támogatása mellett akként van tervezve, hogy a visszaélések meggátolhatásán kivül a nyerészkedés ki van zárva s igy biztositható az az olcsó és szolid személyi hitel, melyre a kisiparosok és kisgazdák munkája, szorgalma és becsületes törekvése méltán tarthat számot. De ezeken kivül a törvényjavaslatban arról is van gondoskodva, hogy azok a szövetkezetek, melyek önerejükön kivannak működni, ezt továbbra is megtehessék s más czélú gazdasági és ipari szövetkezetek alakulása vagy átalakulása elősegittethessék. Tekintettel ezekre, örömmel üdvözöljük a szóban forgó törvényjavaslatot és annak változatlan elfogadását ajánljuk. Teszszük ezt annál inkább, mert bizton hiszsztik, hogy az igényelt anyagi eszközök biztosítására rendelkezésre álló módozatok mellett szellemi tőkéjüket készséggel bocsátják rendelkezésre azok, kiknek közreműködése állami és társadalmi fontos feladatok helyes megoldása körül biztosíték volt a múltban s kell, hogy maradjon a jövőben is. Budapest, 1898. évi május hó 27-én. Báró Vay Béla s. k., bizottsági elnök. Báró Rtídnyán8zky József s. k., bizottsági jegyző.
