Főrendiházi irományok, 1896. VIII. kötet • 354-408. sz.

Irományszámok - 1896-372

108 372. szám. 372. szám. (28. ülés, 406. jegyzőkönyvi pont.) Jelentése a főrendiház közjogi és törvénykezési és pénzügyi bizottságának „a lelkészi jövedelem kiegészítéséről" szóló törvényjavaslat tárgyában. A szőnyegen levő törvényjavaslat czélja a bevett vallásfelekezetek lelkészeinek a megélhetésökre szükséges jövedelem minimumának biztosítása, ott, a hol egyházuk — anyagi erejének elégtelensége miatt — erre ez ideig képes nem volt. A lelkészek jövőben a megélhetés súlyos gondjaival való küzdelem alól felmentve, a néppel folytonos érintkezésben lévén, lelkészi tevékenységüket annak életére, vallási és erkölcsi fejlődésére fordíthatják s igy magasztos hivatásukat ugy az állam, mint egyházuk javára nagyobb mérvben betölthetik. A törvényjavaslatban követett mód a lelkészi jövedelem kiegészítéséről a leghelyesebbnek mutatkozik, minthogy — habár a lelkészeknek állásukhoz mért ellátásáról való gondoskodás első sorban az illető egyházak terhét és kötelességét képezi, — az állam tovább nem nézheti közönyösen a lelkészek sok helyütt sanyarú helyzetét, s nem vonhatja meg támogatását oly egyházaktól, a melyek a rajok nehezedő terhek viselésére és kötelességök teljesítésére a kellő anyagi erővel nem rendelkeznek. A törvényjavaslatban a lelkészek jövedelmének kiegészítése akként czéloztatik, hogy az ne állami fizetés jellegével birjon, hanem az állam hozzájárulásával a létminimumra egészíttessék ki ; és hogy a fizetés-kiegészítések az illető lelkészség részére állandóan kiszolgáltatnak ; mi által az állam nem helyezvén magát az egyházakkal és azok autonom szervezetével ellentétbe, az államkincstár érdekei sem sértetnek meg. Habár a törvényjavaslat a bevett felekezetek közötti jogegyenlőség és viszonosság elvére van alapítva, a latin és görög szertartású római katholikus lelkészek jövedelem-kiegészítése a törvényjavaslat által végleges megoldást nem nyert, mert ez más úton van rendezés alatt, mégis annak bekövetkeztéig az állam ideiglenes hozzájárulással segiti a mostoha anyagi viszonyokkal küzdő lelkészek jövedelmének ideiglenes kiegészítését. A létminimum összege a lelkészek qualificatiójához képest 1600, illetőleg 800 koronában állapittatik meg, ez megfelel a nyugoti államok lelkészi jövedelemátlagának is. Méltányos ezen dotatio azért is, mert a felszámítandó jövedelem és a levonandó kiadá sokra nézve a törvényjavaslat oly méltányos alapelveket szab meg, hogy a jövedelem-kiegészítéssel ellátandó lelkészek tényleges javadalma az 1600, illetőleg 800 koronát okvetlenül jóval meg fogja haladni; miglen az egyházi járulékokkal túlterhelt egyházak a mostohán fizetett