Főrendiházi irományok, 1896. VIII. kötet • 354-408. sz.
Irományszámok - 1896-364
361. szám. 159 364. szám. (28. ülés, 398. jegyzőkönyvi pont.) Jelentése a főrendiház közgazdasági és közlekedési bizottságának a Japánnal 1897. évi deczember hó 5-én kötött kereskedelmi és hajózási szerződés beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. Az 1871: XXIX. t.-czikkel az ország törvényei közé igtatott kereskedelmi és hajózási szerződés, a mely viszonyainkat a Japán császársággal rendezi, határozatlan időre köttetvén meg, sok részben oly elavult határozatokat tartalmaz, s abban oly elvek jutnak érvényre, a melyek a modern nemzetkö7i szerződések alapfeltételeivel többé össze nem egyeztethetők. Ezen nemzetközi egyezmény alattvalóink felett Japánban a bíráskodást consulatusainkra ruházza, egyezményes tarifában szabályozza az oda be- vagy kivitt árúk után szedhető vámokat, a legnagyobb kedvezményekben részesülő nemzetek irányában alkalmazott bánásmódot részünkre biztosítja, a nélkül, hogy Japánnak hasonló jogok vagy kedvezmények nyújtatnának. A szőnyegen levő nemzetközi szerződés szerint ellenben a viszonosság elvének megfelelőleg Japánnak ugyanazon jogok és kedvezmények adatnak meg, a melyekkel mi Japánban birunk, viszont Japán megengedi alattvalóinknak, hogy a japán államterületen mindenütt lakhassanak és kereskedést űzhessenek. Ekként hosszas tárgyalások után a két állam külügyi kormányzata a beterjesztett nemzetközi egyezményben állapodott meg. Külügyi kormányzatunk hozzájárult a jogszolgáltatást illetőleg a consularis bíráskodás megszüntetéséhez s belenyugo lőtt abba, hogy alattvalóink felett ép ugy, mint a többi idegen alattvalók felett, a japán biróságok gyakorolják a birói hatalmat. Indokolttá tette ezt a keletázsiai viszonyoknak ujabbi korszakot alkotó átalakulása, Japánnak óriási mérvű fejlődése, az ipar terén történt nagymérvű haladása és az igazságszolgáltatás rendszerének a nyugoti államokéhoz való alkalmazása. Kereskedelem-forgalmi szempontból kétségkívül felette kívánatos emez egyezmény, mert ezzel mód nyujtatik az osztrák-magyar alattvalóknak, kereskedelmüket intensivebb módon fellendíteni, és egész Japánra kiterjeszteni. A többi indokok a ministeri indokolásban terjedelmesen előadatván, a bizottság azokra utalva, ajánlja a törvényjavaslat változatlanul leendő elfogadását. Budapesten, 1898. évi május hó 5-én. Báró Podmaniczky Géza s. k. y bizottsági elnök. Gróf Cziráky Antal s. k., bizottsági jegyző.
