Főrendiházi irományok, 1896. VII. kötet • 325-353. sz.

Irományszámok - 1896-347

347. 1. melléklet. Déclaration concernant l'interprétation des articles XVIII et XXIII du Traité de commerce et de navigation conclu ce jourd'hui. Au moment de procéder a la signature du Traité de commerce et de navigation conclu ce jourd'hui entre l'Autriche-Hongrie et le Japon, les Soussignés déclarent qu'il est bien entendu que le règlement des questions, tant au point de vue de l'action privée que sous le rapport de l'action publique, qui surgiraient au Japon en matière de la propriété industrielle ou commerciale dans la période transitoire s'écoulant depuis le moment où l'artiele XVIII entrera en vigueur jusqu'à celui où le dit Traité recevra la pleine exécution, appartiendra à la juridiction japonaise, pourvu que cette juridiction soit appliquée également aux sujets des autres Etats ayant conclu des Traités avec le Japon. Fait a Vienne en double expédition le cinq décembre 1897 correspondant au cinquième jour du douzième mois de la trenlième année de Meiji. (L. S.) Golucho'wskî m. p. (L. S.) K. Takahira m. p. 2. melléklet. Au moment de procéder à la signature du Traité de commerce et de navigation conclu, en date de ce jour entre l'Autriche-Hongrie et le Japon, le soussigné Ministre Impérial et Royal des affaires étrangères de l'AutricheHongrie, désirant mettre hors de doute plusieurs questions traitées dans le courant des négociations, déclare qu'il a signé le dit Traité dans les suppositions suivantes ; savoir que : FŐRENDI IROMÁNYOK. VII. 1896—1901. szám. 137 Nyilatkozat a mai napon kötött kereskedelmi és hajózási szerződés XVIII. és XXIII. czikkeinek értelmezésére vonatkozólag Az osztrák-magyar monarchia és Japán közt a mai napon kötött kereskedelmi és hajózási szerződés aláírásánál az alulirottak egyértelműen kijelentik, hogy a XVIII czikk életbeléptetésének időpontjától az emiitett szerződés teljes hatályba helyezésének időpontjáig terjedő átmeneti időben, Japánban az ipari vagy kereskedelmi fulajdont, illetőleg úgy a magán-, mint a közjogi eljárás szempontjából felmerülő összes kérdések szabályozása a japán bíráskodás körébe tartozik, feltéve, hogy ezen bíráskodás azon többi államok alattvalói felett is ép úgy gyakoroltatik, melyek Japánnal szerződést kötöttek. Kelt Bécsben, kettős kiadásban, 1897. évi deczember hó ötödikén, vagyis Meiji harminczadik éve tizenkettedik hónapjának Ötödik napján. (P. 27.) Goluchowski s. k, (P. //.) K. Takahira s. k. Az osztrák-magyar monarchia és Japán közt mai napon kötött kereskedelmi és hajózási szerződés aláirásánál az osztrák-magyar monarchiának alulírott császári és királyi külügyministere, azon kívánság által vezéreltetve, hogy az alkudozások folyamán tárgyalt több kérdés tekintetében kétség fel ne merülhessen, kijelenti, hogy a szerződést a következő feltevésekben irta alá, jelesen: 18