Főrendiházi irományok, 1896. VII. kötet • 325-353. sz.
Irományszámok - 1896-347
347. szám. 131 A közös vámterületről kivitt árúk közül eddig csak a horgany (rudakban, lemezekben stb.) birt nagyobb jelentőséggel, mely az 1891—96. években 50—150.000 frt értékben szállíttatott évenkint Japánba. Egyébként a kivitelben csekélyebb forgalom mellett szerepeltek még a következő árúk: rovarpor, pamut és gyapjuárúk, papiros, bútorok hajlított fából és más faáruk, üvegárúk, vasárúk, fémárúk és vegyészeti czikkek. Gzukor csak az 1896. évben került először Japánban kivitelre (12.000 frt értékben). Magyarország külön forgalma Japánnal csak a behozatalban birt eddig jelentőséggel; behozatott ugyanis az : 1893. évben 49.641 métermázsa árú 399.364 frt értékben, 1894. » 5.065 » » 68.180 » » 1895. » 39.548 » » 476.795 » » 1896. » 34.474 » » 401.728 » » Ezen behozatal túlnyomólag a fejtetlen rizs forgalmára szorítkozik, mely czikkből évenkint több hajórakomány érkezik fiumei hántoló gyár számára. Fejtetlen rizs 1893-ban 364.650 frt, 1894~ben 56.500 frt, 1895-ben 437.861 frt és 1896-ik évben 375.100 frt értékben érkezett Japánból. A többi behozatali áruink közül, melyek csak csekélyebb forgalmat tüntetnek fel, megemlitendők még : a viasz, halzsir, porczellánárúk, fabútorok és finom faáruk, vörösréz és legyezők. A fentebb ugy a közös vámterületet, mint külön Magyarországot illetőleg feltüntetett forgalmi adatokat tekintve nem zárkózhatunk el azon tény elől, hogy a külföldi államoknak a japán piacz fontosságát felismerő és ezen piacz meghódítása érdekében a legélénkebb tevékenységet kifejtő verseny igyekezetében nekünk csak elenyésző csekély mértékben sikerül eredményeket elérni. Ezen tény különösen annak tulajdonítandó, hogy kivivő czégeink az ottani piacz viszonyait és szükségleteit közelebbről nem ismerve és a kereskedelmi összeköttetések létesítésével járó áldozatoktól idegenkedve ezen távol fekvő országot csak igen csekély mérvben vonták tevékenységük körébe. így felemlítendő, hogy eddig Japánban még egyetlen magyar vagy osztrák czég sincs letelepedve, mely forgalmunkat közvetítené és kivitelre dolgozó iparosaink képviseletét elvállalná, holott ily képviselet mellett rövid idő alatt szép eredmény volna elérhető. E mellett Magyarország kiviteli forgalmát igen megnehezítette azon körülmény is, hogy Japánnal közvetlen és rendes hajózási összeköttetésben nem állott és csak az utóbbi években létesíttettek Fiume és Japán között rendes gőzhajójáratok. A változott viszonyok azonban azon reményre jogosítanak, hogy üzleti köreink felismerve és kellően kihasználva azon kedvező alkalmat, melyet a japán piacz élénk kereskedelmi összeköttetések létesítésére a helyzetnek újabbi alakulása mellett nyújt, igyekezni fognak ^zen ország ipari szükségleteinek ellátásában maguknak a megfelelő részesedést biztosítani. Erre nézve van hivatva a kellő előfeltételeket megteremteni azon szerződés, melyet az előbb említett tárgyalások sikeres befejezése után Japánnal 1897. évi deczember hó 5-én kötöttünk. Ezen szerződés három részből áll : a japán birodalom egész területének kereskedelmünk számára való megnyitását, valamint a konsuli bíráskodásról való lemondásunkat megállapító és egyébként jobbára a legnagyobb kedvezményt kölcsönösen biztosító szerződésből, az ahhoz tartozó és a szerződés egyes határozataiból folyólag érdekeink további védelmére szükséges megállapodásokat tartalmazó zárjegyzőkönyvből és a beviteli vámok tekintetében tett engedményekről szóló, ideiglenes érvénynyel létesített pótegyezményből. Ezekhez sorakoznak még a szerződés megkötésekor kölcsönös nyilatkozatok útján létesített azon megállapodások, melyek a szerződéses határozatoknak érdekeinknek megfelelő magyarázása szempontjából szükségeseknek mutatkoznak. 17.
