Főrendiházi irományok, 1896. V. kötet • 180-274. sz.
Irományszámok - 1896-181
66 181. szám. A költségeket 4 évre a következőképen osztottam fel : 1898. évre 720.000 frt 1899. » 1,080.000 » 1900. » 1,440.000 > 1901. » 1,800.000 » Összesen . . 5,040.000 fit. 6. tétel: Teher- és kalauzkocsik 16,000.000 frt. A teherkocsik állaga a m. kir. államvasutaknál, a mint már említettem, egyrészt a teherárúforgalomnak már eddig elért nagymérvíí fellendülése és évről-évre tapasztalható örvendetes emelkedése folytán, másrészt pedig a m. kir. államvasutak által kezelt vonalhálózatnak aránylag gyors növekedése következtében, az árok akadálytalan és késedelem nélküli elszállítására időnkint szintén elégtelen. Általánosan ismeretesek a panaszok, melyek a szállító közönség köréből évenkint, — különösen az őszi és téli hónapokban — kocsihiány miatt felmerülnek. Ezen élénkebb forgalmú évadban, a mikor nyers terményeink tömegesen kerülnek feladásra, igen gyakran : 5—6.000 kocsirakomány árú vár 10—14 napig, de sőt tovább is, az állomásokon elszállításra s ugyanakkor egyes állomásokon a befuvarozást is meg kell szüntetni, a raktárak és rakhelyeknek árúkkal való túlzsúfoltsága miatt. A m. kir. államvasutak teherkocsi állagának elégtelensége mellett szólanak továbbá a német vasutak egyleti statisztikájából kivont, 1893. évre vonatkozó következő adatok is : 1. A m. kir. államvasutak 1893-ban egy üzleti kilométer hosszra csak 7*92 teherkocsiíengelylyel rendelkeztek, mig ugyanezen tengelyhányad egyéb nagyobb egyleti vasutaknál 8'08—23"73 között váltakozott, az összes egyleti vasutaknál pedig átlag 12'80-at tett ki. Ebből látható, hogy a m. kir. államvasutak üzletkilomóterenkint 5 kocsiteugelylyel kevesebbel rendelkeztek, mint a mennyivel az összes többi vasutak átlagosan birtak. Bár az egy üzleti kilométerre eső kocsihányadból egymagából, a kocsitelep elégtelen voltára biztosan következtetni nem lehet, mert a forgalom akadálytalan ellátásához szükséges kocsimennyiség megállapításánál a vasút hosszán kívül a forgalom sűrűsége és annak különböző szállítási viszonylatai is számba veendők, mindazonáltal a magyar kir. államvasutaknak még az átlagnál is feltűnően kisebb ezen hányada, mindenesetre oly jelenségnek tekinthető, mely a kocsiállag szaporításának szüksége mellett bizonyít. 2. Ugyancsak az 1893. évi egyleti statisztika szerint a magyar kir. államvasutaknál egy teherkocsitengely 1893-ban átlag 18.667 kilométert futott be, mig a többi vasutaknál ezen teljesítmény 12.624—19.863 kilométer között váltakozott és valamennyi egyleti vasútnál ugyancsak 1893-ban átlag 16.739 kilométert ért csak el, minélfogva a magyar kir. államvasutak ebbeli teljesítménye tetemesen túlhaladja az összes egyleti vasutak hason teljesítményének átlagát. Hogy ezen aránylag igen nagy útteljesitmény mellett a kocsik gazdaságos kihasználására is kellő gond fordíttatott, az kiviláglik abból, miszerint az összes teherkocsik hordképesség szerinti kihasználásának százalékaránya, ugyancsak az 1893. évi egyleti statisztika adatai szerint a magyar kir. államvasutaknál elért 47 # 82°/o-kal szemben, a többi egyleti vasutaknál 36*85— 47*55°/o között váltakozott s átlag csak 44*i6°/o, tehát 3'66°/o-kal kisebb volt, mint a magyar kir. államvasutaknál. Ezen adatokból kitűnik, hogy mig a kocsiellátmány a magyar kir. államvasutaknál 1893-ban lényegesen kisebb volt, mint a német egyleti vasutak átlagos ellátmánya, addig a teljesítmény úgy az átlag megtett út, mint a kocsik hordképességének kihasználása tekintetében a többi egyhti vasutak átlagos eredményéhez viszonyítva, igen nagy volt.
