Főrendiházi irományok, 1896. V. kötet • 180-274. sz.

Irományszámok - 1896-181

195. szám. 93 A törvényjavaslat 6. §-ához. Egyrészt az 1. §-ban kért hitelek s azok fedezetének folytonos nyilvántartása, másrészt azok külön rendeltetése kivánja meg, hogy a jelen törvényjavaslat törvényerőre emelkedése esetén az annak alapján évente szükséges hitelek a beruházások között, még pedig külön fejezet alatt előirányoztassanak s ugyancsak külön irányoztassék elő az átmeneti bevételek között az a bevétel, a melyből e szükséglet fedezetet fog találni. Ez intézkedés folytán ezek a beruházások és azok fedezete lényegileg mint átfutó tételek fognak szerepelni, a mi által eleje vétetik annak, hogy az egy év fol/ó kiadásaira és folyó bevételeire állapított állami költségvetés méregere a jelen javaslatban tervezett vasúti beruházások és felszerelések befolyással bírhassanak. A mennyiben e beruházások és felszerelések kölcsönből fedeztetnek, az, hogy azok átmeneti ételként szerepeljenek az állami költségvetésben, az 1887. évi állami költségvetés tárgyalása alkalmával hozott képviselőházi határozatnak is megfelel. A zárszámadások szerkesztésénél követett eljárás szerint a beruházások mint kiadások az illető év kezelésének terhére számoltatnak el, mig a beruházások fedezésére igénybe vett pénztári készletek vagy hitelműveletből eredő bevételek, mint nem valódiak a bevételekből kihasittatnak s a kezelés eredménye a beruházási kiadások számbavételével u

gyan, de a megfelelő fedezet figyelmen kivtil hagyásával mutattatik ki. Mig a beruházások szűkebb keretben folytak, ez az eljárás a kezelés eredményére kevesebb befolyással volt. Nagyobb mérvű beruházások esetén azonban ez az eljárás az állam pénzügyi kezesének megítélésénél téves következtetésekre vezethetne, mert az államháztartás legkedvezőbb állapota mellett, a midőn például az illető év egész vasúti beruházási kiadását nem is hitelművelet utján, hanem előző évek feleslegeiből, pénztári készletekből fedeznők, a kiadás egészen '*z illető év kezelését terhelné, mig a kiadást bevétel egyáltalán nem ellensúlyozván, megesetnék, hogy éppen a legkedvezőbb év zárszámadása kezelési hiányt mutatna. Legezélszertíbbek mutatkozik tehát úgy a költségvetésben, mint az állami zárszámadásban önérthetőleg a yilvántartás és ellenőrzés teljes épségben tartása mellett, a beruházási kiadásokat és azok Vezetet külön kitüntetni. A törvényjavaslat 7. g-ához. A tisztelettel előterjesztett javaslatban a kormány csak az 1897-iki szükséglet fedezé sér

e kér felhatalmazást. A további évek szükségletének mikénti fedezése egyrészt e szükséglet netán a programrakan előirányzottól eltérő alakulásától, másrészt a pénztári készletek alakulásától is függ, a me

lyek a jövő évek szükségleteinek fedezésénél szintén számba lesznek veendők. Az 1897. folyamán foganatosítandó beruházásokra és felszerelésekre, nemkülönben a ''ggő adósságok conversiójára szolgáló összeg nagysága nem engedi, hogy az akár a folyó ev

ételekbőJ, akár a pénztári kezelés rendes menetére okvetlenül szükséges és különben is e

ni csekély egyéb beruházási kiadásokat fedező pénztári készletekből fedeztessék. A kiadás ter

mészete ' pedig teljesen megnyugtathat az iránt, hogy a kölcsönből való fedezés a józan gazdálkodás legszigorúbb követelményeinek is megfelel. Ezt az alkalmat felhasználhatni véli a kormány arra, hogy az államadóssági czímletek £y új typusát létesítse, a mely az állam- és közgazdaság további fejlődése folyamán sikerrel eg

z felhasználható arra, hogy adóssági kamatterheinken könnyitsünk. A kibocsátandó kötvények járadék-kötvények lennének. Elméleti okok ugyan felhozok a mellett, hogy beruházások czéljaira törlesztóses kölcsönt vegyünk fel. Ezzel szemben z

°nban utalnunk kell arra, hogy a járadékadósság felvétele egyáltalán nem jelenti azt, hogy 2 ily adósság soha sem törlesztetik, hogy az állami hitelműveleteket nem lehet tisztán a tar-