Főrendiházi irományok, 1896. IV. kötet • 130-179. sz.

Irományszámok - 1896-177

282 177. szám. 8. §. Az intézetek, melyek a jelen törvény hatálya alá eső kötvények kibocsátásával kivannak foglalkozni, tartoznak továbbá a kibocsátás előtt e kötvények külön biztosítására rendelt alapot alkotni és annak legkisebb ősszegét alapszabályaikban kitüntetni. Ez a külön biztosítási 'alap, ha az intézet a 2. §-ban meghatározott valamennyi kibocsátási alapon, vagy a 2. §. 1. pontjában meghatározott kibocsátási alapok valamelyikén s ezenkivül ugyané §. 2. pontjában meghatározott valamely kibocsátási alapon is kivan kötvényeket kibocsátani, hat millió koronánál, minden egyéb esetben három millió koronánál csekélyebb nem lehet. 9. §. A kötvények külön biztositására rendelt alap elhelyezésére és jövedelmezővé tételére szolgálhatnak : 1. magyar államadóssági kötvényeknek, magyar kamatozó kincstári utalványoknak, az Osztrák-magyar bank, valamint a kisbirtokosok országos földhitelintézete zálogleveleinek, az 1889. évi XXX. törvényczikk 11. §-ában meghatározott elhelyezésekre alkalmas zálogleveleknek és oly értékpapíroknak vásárlása, a melyekre az 1889. évi XXX. törvényczikk 11. §-ának rendelkezései későbbi törvénynyel kiterjeszttettek, végül hazai közlekedési vállalatok elsőbbségi kötvényeinek vásárlása ; 2. az 1. pontban meghatározott és visszafizetésre kisorsolt értékpapirok és azok legfeljebb félév alatt lejáró szelvényeinek leszámitolása ; 3. az 1. pontban meghatározott értékpapírokra tőzsdei árfolyamértékük legfeljebb háromnegyed része erejéig s legfeljebb három hó tartamára adott kézi zálogkölcsön ; 4. legfeljebb három havi lejáratú és legalább két, fizetőképesnek ismert kötelezettnek aláírásával ellátott váltók leszámitolása; 5. az intézetnek a 2. §. 1. c) pontjában megjelölt jelzálogos követelésével terbelve lévő földbirtok megvásárlása azon összegig, mely a jelen törvény hatálya alá eső kötvények kibocsátási alapjául szolgáló intézeti követelésnek teljes fedezésére szükséges. 10. §. A kötvények külön biztositására rendelt ez alapokra az 1876. évi XXXVI. törvényczikk 5., 7., 8., 9. és 10. §-aiban foglalt intézkedések hatálya megfelelő értelmezéssel ki terjesztetik. 11. §. A jelen tőrvény hatálya alá eső kötvények külön biztositására rendelt alapot az alapszabályokban megállapított összegen alól a kibocsátó intézet csak alapszabályainak ez irányban eszközölt módosítása és ezen eszközölt alapszabálymódositásnak az illetékes törvényszéknél való bejegyzése után csökkentheti, de csak legfeljebb oly mértékben hogy a csökkentett alapnak fenmaradó része az előző 4. §-ban meghatározott mérveknél, vagyis hat, illetőleg három millió koronánál kevesebb ne legyen és legalább huszadrészét képezze az intézet azon forgalomban lévő kötvényeinek, melyek a 2. §-ban megjelölt alapokon kibocsátva lettek. 12. §. A 2. §. 1. pontja alatt felsorolt alapokon jelen törvény hatálya alá eső kötvények legfeljebb a kibocsátási alapot képező követelések tőkeösszegének erejéig bocsáthatók ki. Ha a kibocsátási alapot képező követelésről kiállított okmány — a követelés tőke-összegének megjelölése nélkül — meghatározott számú éven át fizetendő összegekről szól, a tőkééi t^k