Főrendiházi irományok, 1896. IV. kötet • 130-179. sz.
Irományszámok - 1896-131
14 131. szám. /) Midőn az építési, valamint hason jellegű átalakítási, vagy felszerelési költségeket egészben nem az államkincstár viseli, hanem azokhoz az állam csupán egy meghatározott s előzetesen egyszerre fizetendő összeggel járul hozzá, a következő években való felhasználás czéljáfaól ily hozzájárulási összeg le nem köthető. g) A mennyiben a hitellekötésnek az előző §-ban előirt feltételei megvannak, az építkezési, valamint az építkezési jelleggel bíró átalakítási vagy felszerelési munkálatokra előirányzott hiteleknek a következő években való felhasználását csakis hitellekötés által lehet biztosítani. Nincs megengedve ennélfogva a hitellekötés feltételeinek hiányában a költségvetésileg engedélyezett hitelek terhére a végből, hogy azok a következő években felhasználhatók legyenek, a munka vagy szállítás megtörténte előtt véglegesen utalványozni, vagy olyan utalványokat kibocsátani, melyekkel a kiutalványozott összegeknek pénzintézetbe vagy letétbe helyezése rendeltetik el. h) Ha a házilag foganatosítandó nagyobb építési munkálatoknál, valamint az épitkezési jelleggel biró átalakításoknál vagy felszereléseknél a lekötött hitelek terhére előlegek engedélyezésének elkerülhetetlen esete forog fenn: a lekötött hitelből csak az az összeg tekintendő felhasználtnak, a mely az ezen előlegekről szerkesztett s már megvizsgált számadások szerint a teljesített munkának vagy szállítmánynak megtörténtét igazoló okmányok alapján tényleg kiadatott. 29. §. Házilag kezelt munkák költségeire vagy más indokolt esetekben, jelesül, ha oly helyeken kell fizetéseket eszközölni, a hol állami pénztár nem létezik, - hosszabb időre elszámolás terhe alatt adott előlegekről a megbizott tartozik pénznaplóját havonként beterjeszteni és az év végével maradt pénzkészletet az állami pénztárba szállítani. A mennyiben a munka évközben fejeztetik be, vagy a nyert megbízás évközben teljesíttetik, a számadás a munka befejezésétől, illetve a megbízatás teljesítésétől számítandó 30 nap alatt nyújtandó be és egyidejűleg a netalán maradt pénz is az állampénztárba beszállítandó« 30. §. A mennyiben külön törvények másként nem intézkednek, minden kiadási utalvány annak keltétől számítóit egy év leforgása alatt elévül, ha a jogosult fél ezen határidő alatt a kijáró összeget nem veszi fel. Ez esetben az utalványozott összeg az állam tartozásából törültetik. A jogosult fél kérelmére azonban az utalvány megújítható, mely esetben az illető kiadás annak az évnek folyó kiadási hitelét terheli, melyben az utalvány megujittatott. 31. §. A költségvetési évek között hitelátruházásnak helye nincsen; ennélfogva sem a folyó évi hitelek terhére a jövő évet illető kiadásokat, sem a folyó évi kiadásokat a jövő évi hitelek terhére előlegesen utalványozni, vagy a hitelmaradványoknak letéteménykép való kezelését elrendelni nem szabad. Minden valódi kiadás és bevétel szembe állítandó annak az évnek költségvetésével, a melyben azoknak jogezíme gyökeredzik és semmiféle valódi kiadást vagy bevételt az átfutok közt elszámolni nem szabad. 32. §. A pót- vagy rendkívüli hitelek utólagos kieszközlése reményében valamely kiadást előleg gyanánt utalványozni nem lehet.
