Főrendiházi irományok, 1896. IV. kötet • 130-179. sz.

Irományszámok - 1896-160

160. szám. 195 a késedelmes tisztviselő költsépére a 9., 10., 11. és 12. §-ok megfelelő alkalmazásával oly időben készítteti el, hogy az alaplajstrom legkésőbb november 15-ik napjáig a törvényszék elnökéhez beérkezzék (13. §.). Megtörténhetik, hogy valamely hivatalnok a felettes hatóságnál történt feljelentés daczára sem tesz eleget kötelességének ; ennélfogva a javaslat óvatosságból provideál az ilyen esetekről is s arr<; kötelezi az elnököt, hogy erélyes intézkedés végett egyidejűleg a főispánt keresse meg, a ki az alaplajstrom beküldése iránt saját hatáskörében sürgősen intézkedik, szükség esetén azt a késedelmes tisztviselő költségére oly időben készítteti el, ho^y az alap­lajstrom legkésőbb november 15-ik napjáig a tőrvényszék elnökéhez beérkezzék (13. §. 2. bek.). A felszólalások elintézése s az évi lajstromok összeállítása. (14—18. §-ok). 1. A külföldi törvények a felszólalások elbírálására, és az évi lajstromok összeállítására nézve két rendszert követnek. Az egyik szerint a bizottság kizárólag birákból, a másik szerint pedig birákból és bizalmi férfiakból áll. Harmadik rendszert képviselne hatvanhetediki sajtó eljárásunk, melynek értelmében a jelzett tenni valók kizárólag a közigazgatás hatáskörébe vannak utalva. Ez a rendszer semmiképen sem tartható fenn. A mily üdvös az alaplajstromok egybe­állít ásat oly közigazgatási elemekre bízni, melyek közvetlenül érintkeznek a néppel, s az eeküdtkt pes polgárokat javarészben személyesen ismerik, ép oly elhibázott dolog volna az évi lajstromok összeállítását is ezen orgánumok hatáskörébe utalni. Az évi lajstromba felvett egyének már esküdtbirói functiót végeznek, ha a sorshúzás reájuk esik; tehát ebbe a lajs­tromba csak azok vehetők fel, a kikre képzettségük, megbízhatóságuk és lelkiismeretességükre tekintettel, az Ítélkezés nyugodtan bizható. Ily egyéni tulajdonságok megbirálását pedig csak oly bizottságokra lehet bízni, melyeknek tagjai hasonló polgári erényekkel birnak; ezenkívül függetlenek polgártársaiktól s a kormánytól és távol állanak a politikai küzdelmektől. Ugyanily individuális garancziákra van szükségünk azoknál a férfiaknál is, a kik a felszólalások és észrevételek felett határoznak, mert ama kérdés eldöntése, hogy valaki fel­vétessék-e az évi lajstromba, ép oly fontos, mint az, hogy valaki felszólalása folytán az alap­it jstromból kitöröltessék, vagy oda felvétessék, mert eme kérdés mikénti eldöntésétől függ az, hogy az illető felvehető legyen-e vagy ne az évilajstromba. Ezeket szem előtt tartva, könnyű belátni, hogy az emiitett tennivalókat kizárólag a politikai hatóságokra bizni nem lehet. Az igaz, hogy ezen a réven oly bizottság volna szer­vezhető, mely rendszerint, ismeri a polgárokat, ámde sokkal nagyobb eme rendszer árnyoldala, hogysem a jelzett előnyért az ezzel járó bajokat koczkáztatni lehetne. A politikai hatóságok tagjai közel állanak ugyan polgártársaikhoz, ámde attól lehet tartani, hogy ezek nem az igazságszolgáltatási, hanem a politikai érdekeket tolnák előtérbe, a mi az esküdtbíróság degenerálásával volna egyértelmű. A mily aggályos volna a bizottságot közigazgatási elemekből szervezni, ép oly helytelen volna, ha a bizottság tennivalóit — Németország, Belgium s Olaszország mintájára — kizáró­lag a biróságok hatáskörébe utalnók. Ezen rendszer mellett elérnők ugyan azt, hogy a bizott­ság tagjai függetlenek volnának polgártársaiktól s a politikától, ámde az igy szervezett bizottság egy oly követelménynek nem felelne meg, a miről pedig lemondani nem lehet; jelesül a bizottság tagjai nem ismernék a polgárokat, következéskép az évi lajstrom összeállítása Ötletszerüleg és nem a reátermettség, megbízhatóság, lelkiismeretesség, jellemszilárdság és egyéb kiváló egyéni tulajdonságok figyelembe vételével történnék. A javaslat tehát elvileg elfogadta a vegyes bizottság rendszerét, melyet — a mint láttuk — az osztrák és franczia törvények is elfogadtak. Hangsúlyozzuk, hogy a javaslat csakis az elvet fogadta el, a részleteket azonban ön­állóan és olyképen szervezi, hogy egyrészt ez a rendszer a hazai viszonyoknak is megfeleljen, 35-

Next

/
Oldalképek
Tartalom