Főrendiházi irományok, 1896. IV. kötet • 130-179. sz.
Irományszámok - 1896-160
190 160. szám. bizottság ül össze a békebiró elnöklete alatt (88. §.), mely bizottságnak tagjai a békebiró helyettese s a polgármesterek. A bizottság lajstromot állit egybe, mely kétannyi esküdtképes polgárt tartalmaz, mint a mennyi a járásra esik. Parisban minden kerületben külön bizottság működik melynek elnöke a békebiró, vagy helyettese, tagjai a polgármester (maire de l'arrondissement), községi tanácsos (conseiier municipal) és négy bizalmi férfi, kiket a bizottság most emiitett három tagja az esküdtképes polgárok közül jelöl ki (9. §.). A törvény tüzetesen nem szabályozza a felszólalási jogot; de e helyett előírja, hogy az évi lajstromokat egybeállító bizottság az alaplajstromokba felvett esküdtek számát kiselejtezés vagy pótlás révén leszállíthatja, vagy felemelheti, de úgy, hogy eme kiselejtezés v.gy pótlólag történt bejegyzés útján az esküdteknek meghatározott száma, az egészhez viszonyítva, egy negyedrésznél többel se ne apadjon, se ne szaporodjék. Ez a bizottság, mely áll a törvényszéki elnökből, békebirákból és kerületi tanácsosokból (con-eiller general), midőn az emiitett működést elvégezte, ugyanakkor az évi lajstromot is egybeállította, mert az évi lajstrom azokból az esküdtekből áll, a kik az emiitett kiselejtezés után a lajstromba maradtak vagy oda pótlólag felvétettek. d) Az 1869. június 18-iki belga tőrvény szerint a tartományi tanács képviselőtestülete (la deputation du conseil provincial) minden törvénykezési kerületre összeállítja az alaplajstromot és ezt szeptember 30-ig átküldi a törvényszék elnökének (102. §.). Az alaplajstromokat a törvényszék elnöke két bíróval felülvizsgálat alá veszi és az esküdtek számát kiselejtezés útján felére reducálja (103. §.). Az ekként revideált lajstromokat a felébbviteli törvényszék elé terjeszti, melynek elnöke a rangban legidősebb két bíróval az esküdtek számát ismét reducálja felére s az így megmaradt esküdteket lajstromba vezeti. Ez az évi lajstrom (104. §.). e) Olaszországban az 1874. évi június 8-iki törvény az esküdtek lajstromainak egybeállítását hat bizottságnak teszi feladatává. Az első a községi bizottság, mely a békebiró kivételével politikai elemekből áll, egybeállítja az alaplajstromot (l'elenco permanente), melyet a következő években csak pótol és kiigazit (10., 11. ez.). A második bizottság elnöke a járásbiró s tagjai a járás összes községeinek elöljárói, illetőleg a város polgármestere és három városi tanácsos. Ez megvizsgálja, helyesbiti s közszemlére kiteszi az alaplajstromokat, elfogadja a felszólalásokat s kiállítja a járási lajstromot (la lista dei Giurati del Mandamento 13., 14., 15. ez.). A harmadik bizottság áll a törvényszék elnökéből, egy törvényszéki biróból és három tartományi tanácsosból; határoz a felszólalások fölött s egybeállítja a kerület lajstromát (la lista dei Giurati del Distretto), mely ismét közszemlére lesz kitéve s felszólalások tárgya is lehet (18—21. ez.). A negyedik bizottság tagjai a törvényszék elnöke és két birája. Ez a bizottság az évi lajstromot (la lista generale dei Giurati) állítja egybe a kerületi lajstromokból (22. ez.). Az ötödik bizottság maga a törvényszék, mely nyilvános ülésben urnákba helyezi az esküdtek neveit s az urnákat lepecsételi (28. ez.). A kir. törvényszék végre tizenöt nappal az esküdtbíróság ülésszakának megnyílta előtt nyilvános ülésben kisorsolja a szükséges esküdteket s egybeállítja a szolgálati lajstromot (lista dei Giurati di servizio, 29. ez.). A lajstromok súlypontja Olaszországban a kerületi lajstromokra nehezedik, mert az évi lajstromok csak abból az anyagból alakithatók, melyet a kerületi lajstromok szolgáltatnak : a harmadik bizottságban pedig a politikai elem határozott túlsúlyban van, mig az első és második bizottságban az igazságügyi elemet csak a békebiró, illetőleg a járásbiró reprezentálja. Az olasz esküdtbíróság tehát politikai jellegű.
