Főrendiházi irományok, 1896. III. kötet • 111-129. sz.
Irományszámok - 1896-116
156 116. szám. III. Felépítmény. A pálya 1*435 méter nyomtávval építendő'. A sinek, melyek aczélból gyártandók, folyóméterenként 23'fi kg,-nál könnyebbek nem lehetnek és függő einkötés alkalmazásával oly síírün rakott talpfákon helyezendök el, hogy i;énybevételők 5.000 kg. keréknyomás alatt négyzet cm.-ként 1.000 kg.-ot meg ne haladjon. A vágányok egymástóli távolsága — középtől-középig mérve — állomásokon 4*5 m., a nyilt vonalon'] pedig 3*6 méternél kisebb nem lehet. Engedélyes köteles a különböző felépítményi anyagoknak a vágányokhoz tényleg felhasznált mennyiségek után számított félszázalékát, tartalékul az építési alapból beszerezni s az üzletnek rendelkezésre bocsátani; ezen tartalékokba azonban nem számithatók be azon készletek, melyeket a jótállási idő alatt megromló felépítményi vas- és aczélanyagok kicserélésére a szállító gyárak tartoznak átadni. Tisza-Lök csatlakozó állomáson, mely 350 m.-ről 360 m.-re meghosszabbitandó, ezen meghosszabbításon kivül még egy negyedik átmenő vágány 224 m. használható hoszszal, továbbá a csatlakozásnál kettős vágány összeköttetés, valamint a mozdonyszinbe s a forditó koronghoz vezető vágányzat létesítendő. Mindezen vágányok, valamint az azokhoz való váltók s keresztezések, a folyóméterenként 23*6 kg. súlyú aczélsinek felépítményi rendszerének megfelelően állitandók elő, és pedig egéuzen új anyagokból. Büd-Szent-Mihály csatlakozó állomáson a szükséges vágányátalakitások állitandók elő s ezekhez a felbontandó illetve áthelyezendő vágányoknak azon anyaga, mely még jó állapotban fog találtatni, szintén felhasználható lesz. A közönséges talpfák tölgy- vagy vörösfenyőfából állíthatók elő. Közönséges talpfák hossz- és keresztmetszeti méretei legalább a következők legyenek: Folyóméterenként 23*6 kgr. súlyú aczélsinekkel előállítandó felépítmény mellett: hoszszuság — 2*20 m., vastagság 0 14 m., felső szélesség !- O-IG m. és alsó szélesség «-*• 0*20 m. A kitérőkben alkalmazandó összes talpfákhoz, a melyek méreteire és keresztmetszeti alakjaira nézve a vonatkozó szabványok vagy részlettervek mérvadók, csakis tölgyfát szabad használni. A felépítmény többi anyagát, szerkezetét és részleteit a kereskedelemügyi m. kir. minister az engedélyes által még a megrendelés, illetve a beszerzés előtt előterjesztendő építési részlettervek, alapján határozza meg. Az útátjáróknál a sinszálak között általában vezérgereudák tölgyfából alkalmazandók, fontosabb útátjáróknál azonban vezérsinek alkalmazása követelhető. A helyi érdekű vasat vonalán a felépítmény beágyazásához legfeljebb 3 /4 (háromnegyed) részben homok használható, legalább V 4 ( e gy ne gy e ^) részben pedig kavics használandó, s ezen beágyazásnak a sínek talpa alatt 0 25 m. vastagsággal és a sintalpak magasságában 2 # so m. szélességgel kell bírnia. Váltók és keresztezések, kavics beágyazása a sinek talpa alatt 0*3o m. legyen. A csatlakozó állomásokon és a csatlakozási vonal részeken előállítandó felépítmény, váltók és keresztezések beágyazásának méreteire és egyébb részleteire nézve az illető felépítményi rendszerre vonatkozólag érvényben álló szabványok és szabályok mérvadók. Tartalékul köteles az engedélyes vágánykilométerenként — de kivéve a csatlakozó állomásokon előállítandó vágányokat — 40 köbméter beágyazási kavicsanyagot az építési tőkéből beszerezni s a vonal mentén alkalmas helyeken lerakva, az üzletnek rendelkezésére bocsátani
