Főrendiházi irományok, 1896. III. kötet • 111-129. sz.
Irományszámok - 1896-116
154 116. szára. A pálya szabványos koronaszélessége, az alépitvény felszínében vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve 4.0 (négy) méter legyen. Görbületekben a töltés külső oldala a túleraelésnek és a vágány kibővítésének megfelelően kiszélesbitendők. A töltések — azok magasságához és anyagához képest — bezárólag 2.5 m. magasságig IV2 vagy l 1 /* lábas lejtőkkel, ennél nagyobb magasságnál pedig legalább egy és fél lábas lejtőkkel létesítendők. A bevágások lejtői általában az anyag nemének és minőségének, valamint a még egyébként figyelembe jövő viszonyoknak és körülményeknek megfelelően állitandók elő. A vízszintesben vagy csekély esésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenékeséssel tervezendők és készítendők. Az anyagárkok külső lejtő» egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, a töltés felől lejtők ellenben ugyanoly rézsüvei készítendők, mint maguk a töltések. Az anyagárkok továbbá oly módon létesítendők, hogy azokból a víz lehetőleg lefolyás találjon, a nélkül azonban, hogy káros vizfolyások keletkezhessenek. A töltés 1 4ba és az esetenként mellétre nyitandó anyagárok közt legalább 0*8 m. széles padka hagyandó, és ugyauily szélesnek kell lenni a kisajátítási védszalagnak is. Szálas vagy csemete erdőket átmetszi» vagy érintő pályarészek mentén azon védszalagok, a melyeken biztonsági tekintetekből az erdő kiirtandó, az elhatárolási szabályzatban előirt szélességben beváltandók, illetve kisajátitandók és mint pályatulajdon elhatárolandók. Mindez csak abban ;iz esetben mellőzhető, ha a szabályszerű védszalagok területére nézve az illető erdőhiitokosoktól jogérvényesen kiállított és a központi telekkönyvben a vasút javára bekébe* lesendő szolgalmi nyilatkozatok szereztetnek be, a melyek értelmében a védszalagok területének be Dem ültetése, illetve be nem fásítása örök időkre biztosíttatik. Csuszamlások, vagy más természetű deformatiók meggátlása, illetve elhárítása és megszüntetése czéljából úgy töltéseknél, mint bevágásoknál megfelelő óvintézkedések, valamint a szükséges vizinentesitési és biztosítási munkák alkalmazandók. Ár, illetve belvizterületeken átvonuló töltéseknél a pályaszin legalább 0*so méterrel, a legmagasabb ár, illetve belvizállás felett lesz tartandó, és úgy ilyen helyeken, valamint általában mindenütt ott, a hol azt a helyi viszonyok és körülmények bármi oknál fogva megkövetelik, a pályatest és tartozékainak lejtői a szükséghez képest biztositandók. A hó, vagy futóhomok befuvásnak különösen és nagyobb mértékben kitett vonalrészeken a befuvás meggátlására szükségeseknek mutatkozó munkák és e^ryéb védő intézkedések a pálya épitése közben vagy műszaki felülvizsgálatának eredménye alapján fognak megállapittatni és elrendeltetni. A műtárgyak hordszerkezeteinek alsó éle és a legnagyobb ár, illetve belvizek szine között az érintett vizfolyások vagy belvizek természetéhez és fontosságához, valamint a különböző műtárgyak nagyságához és a még egyébként figyelemke jövő viszonyokhoz és körülményekhez képest átereszeknél és kisebb hidaknál 0*5 — l # o méter nyilt magasság maradjon. Mindazon helyeken, hol a pálya folyókat, patakokat vagy egyéb vízfolyásokat megközelít, a partok leválás és kimosás ellen kellően biztositandók. Folyók, patakok és egyéb vízfolyásoknak az áthidaláshoz csatlakozó, valamint a vasút által megközelített egyéb részei is a vizlefolyási és helyi viszonyok, nemkülönben a biztonsági követelmények figyelembevételével megállapítandó szükséghez képest a pálya egyik vagy másik esetleg mindakét oldalán megfelelő hosszban, irányban és módon szabályozandók, valamint a szükséges biztosítási és védmüvekkel látandók el. Egyben megállapíttatik, hogy mindazon esetekben, a midőn a pályatengelyre merőlegesen álló műtárgyaknak előállítása csak az áthidalandó vizfolyások oly mérvű és irányú áthelyezésével, illetve szabályozásával volna lehet-
