Főrendiházi irományok, 1896. III. kötet • 111-129. sz.
Irományszámok - 1896-115
115. szám. 127 1-ső melléklet a 115. számú irományhoz. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése, az országgyűléshez, a kisküküllövölgyi helyi érdekű vasút engedélyezése tárgyában. Tisztelt Képviselőház! Kis-Küküllo vármegyében és Maros-Torda vármegyének délkeleti részén sem hajózható folyó, sem nagyobb teljesítő képességű közút, s nevezetesen egy állami út sem vonul keresztül,.— következéskép a hegyektől körülvett vidék gazdasági tekintetben az ország többi részeitől úgyszólván teljesen el van zárva. Az összeköttetés hiánya az említett vármegyék túlnyomólag Magyar lakosságának nemcsak anyagi gyarapodását, de kulturális fejlődését is rendkívül megnehezítette. Ily körülmények közt Kis-Küküllo vármegye közönsége utalva látta magát arra, hogy az ország vasúthálózatával megfelelő összeköttetést keressen. E czél elérése érdekében a vármegye főispánjának elnöklete alatt s a Maros-Torda vármegyei érdekeltség bevonásával vasúti végrehajtó bizottság szerveztetett, mely a részére 1893. évben megadott előmunkálati engedély alapján, a m. kir. államvasutak tövis-predeáli vonalából kiágazólag a Kis-Küküllő patak mentén Dicsö-Szt.-Márton érintésével egyelőre Só váradig, később egészen Gyergyó-Szt.-Miklósig vezetendő helyi érdekű vasutat tervezte. E vasútvonal a bemutatott tervezet alapján 1894. évi november hó 5-én s a következő lapokon közigazgatásilag bejáratott s 1895. évi október hó 18-án az engedélyezési tárgyalás is megtartatott. Ezen alkalmakkor úgy a vonal vezetésére és irányára, mint az épitési üzletberendezési és engedélyezési feltételekre nézve megfelelő megállapodások jöttek létre. Miután az engedélytkérő vasúti végrehajtó bizottság a helyi érdekű vasútnak az emiitett tárgyalások során megállapított feltételek szerint leendő megépítésére és üzletére a 200.000 forintnyi engedélyezési biztosíték letételével kötelezettséget vállalt, a vonatkozó s •/. alatt tisztelettel mellékelt engedélyokiratot Kis-Küküllő vármegye vasúti végrehajtó bizottságának, mint engedélyesnek az 1880. évi XXXI. törvényczikk 1. §-a s az 1888. évi IV. törvény«, ezikk alapján, a mai napon kiadtam. Ezen engedélyokirat határozmányait, — melyek általában azonosak a helyi érdekű vasutak engedélyokirataiba felvétetni szokott rendelkezésekkel, a lényegesebb épitési és üzleti feltételekkel együtt a következőkben van szerencsém ismertetni: A 2 •/. alatt tisztelettel csatolt helyzetrajzban feltüntetett vasút a m. kir. államvasutak tövis-predeali vonalán Karácsonfalva és Balázsfalva állomások közt létesítendő »Kis-KükülloSz <jg« ne vü állomásból kiágazólag a Kis-Küküllő völgyében 102*53 km. hosszban szabványos nyomtávval, egyelőre Sóvárig vezetve, mint »Kisüküllővölgyi helyi érdekű vasút« engedélyeztetett. A pálya akként rendezendő be, hogy azon a vonatok óránként 40 km. menetsebességgel közlekedhessenek. A legnagyobb emelkedés, illetve esés 5°/oo-ben s a kanyarulatok legkisebb sugara a nyilt pályán 300 méterben, közvetlenül a csatlakozó állomás után következő ívnél 275 méterben állapíttatott meg. Kiköttetett továbbá, hogy aczélból gyártott, folyóméterenként legaláb 23*6 kilogrammos sinek 'alkalmaztassanak s függő sinkötéssel oly sűrűn f akott talpfákon helyeztessenek el, hogy igénybevételük 5.000 kgr. keréknyomás alatt négyzeteinkként 1.000 kilogrammot meg ne haladjon.
