Főrendiházi irományok, 1896. II. kötet • 63-110. sz.

Irományszámok - 1896-64

64. szám. 13 2-ik melléklet a 64. számú irományhoz. Indokolás, „a kikötői illetékekről" szóló törvényjavaslathoz. A kikötői illetékről szóló 1883. évi XXXII. törvényczikkben azon alapelv lett érvényesítve, hogy a tengeri hajók a kikötői illetéket tiszta tonnatartalmuk után, de a hajók tonnatartalmának bizonyos fokozatai szerint emelkedő díjtételekben fizetik. Ezen alapelv mellett a törvény három ily fokozatú díjszabást állapit meg: a 4. §-ban foglalt általános díjszabást, továbbá az 5. és 6. §§-ban a tengeri hajózás műveleteihez alkalmazott mérsékelt díjszabásokat. Ezen kikötői illetékrendszer a törvény megalkotásakor fennállott tengeri hajózási viszonyainknak általában megfelelő volt, annak évek során át való alkalmazásánál azonban a változott viszonyok mellett oly hiányok és visszásságok merültek fel, melyek nemcsak kereskedelmi tengerészetünknek, hanem tengeri forgalmunknak — kivált behozatali forgalmunknak — fejlődésére is bénitólag hatottak. A változott viszonyok tekintetében első helyen felemlitem a gózhajózásnak tengeri forgalmunkban mindinkább terjedő térfoglalását, ellenben vitorlahajózásunknak állandó és rohamos hanyatlását. Itt mutatkozik a fennálló kikötői illetékreudszernek első hiánya, mely abban áll, hogy a sokkal kedvezőbb helyzetben levő gőzhajózás és a nehezebb viszonyokkal küzdő vitorlahajózás közt a törvény az illetéktételek nagysága tekintetében különbséget nem tesz, a vitorlás hajókat ugyanazon illeték fizetésére kötelezvén, mint a könnyebb keresetet találó gőzhajókat. E mellett a kikötői illetéktételeknek a törvényben való fokozatos megállapítása is, mely szerint a hajók tonnatartalmuk arányában növekvő illeték alá esnek, a gyakorlatban visszásságokat idézett elő, mert — habár az ezen fokozatos díjszabások behozatalánál szem előtt tartott azon czélzat, hogy a kisebb hajók a tonnatartalom nagyságával fokozódó jövedelmezőséggel biró nagyobb hajóknál csekélyebb mérvben terheltessenek meg, helyesnek ismerendő el, mégis a hajók tonnatartalma tekintetében felállitott különböző fokozat, valamint a díjszabások tételeinek ezzel kapcsolatos aránytalansága különösen parthajózásunk fejlődésére gátlólag hatott. Az emiitelt intézkedés ugyanis önkéntelenül arra ösztönözte a parthajózást űző vállalatokat, hogy kisebb tonnatartalmú hajókat alkalmazzanak a végből, hogy a hajók tonnatartalmával aránytalanul növekedő magasabb illetéktételeknek fizetését elkerüljék.