Főrendiházi irományok, 1896. II. kötet • 63-110. sz.

Irományszámok - 1896-89

lau 89. szám. Pojána-Stampi, majd Jakobeny és végre Kirlibába bukovinai községek, mint működési székhelyekről lettek a határjelölési munkálatok azon utasit'ások és irányelvek szerint foganato­sítva, illetve vezetve, a mint azok a Bécsben székelt ministeri vegyes bizottságnak 1887. évi január 17-ik és következő napjain kelt jegyzö­könyve alapján a határjelölő bizottságnak meg­adattak. Megjegyeztetik azonban, hogy azon körül­ménynél fogva, hogy miután a Magyarország, Bukovina és Románia közötti hármas határ (triplex confinium) kijelölése egy nemzetközi bi­zottságnál! re van fentartva, ennél­fogva a Magyarország és Bukovina közötti or­szágos határ a határleirási okmány tanusitása szerint a 2-ik számú határkőnél kezdettetett meg. A batár megjel k helyszíni munkála­tai 1887. augusztus 16-án vették az érdekelt községek és birtokterületek képviselőinek közre­működése mellett kezdetüket és nyertek 1887. szeptember 22-én befejezést, mely alkalommal megjegyeztetik, hogy a Magyarország, Bukovina rmas határ (triplex confinium) a határkő letételénél a gali­cziai es. kir. országos helytartóság megbízottja Sabat Hippolit kossovoi es. kir. ker. kapitány volt jelen. A határjelölés folyamában konstatáltatott, s a Te .-na-patak mentén a tutajozhatás ér­dekében eszközölt szabályozás folytán több­rendbeli olyan átmetszés foganatosíttatott, mely az eddig és ezentúlra is megtartott, a folyam t i i mészetes menetén elvonuló határ ellenében az des Naszóder Bezirkes, beide aus dem Besztercze­Naszóder Comitate, schliesslich am 12. September 1. J. Nicolaus Szaplonczay, Vicegespan des Már­maroser Comitates, als Vertreter dieser »Juris­diction« und Johann Gyenge jun., Oberstuhl­richter des Felső-Vissóer Bezirkes aus dem Már­maroser Comitate. An diesem Tage trat der österreichischen Commission der k.k. Bezirks-Commissär Fried­rich Roller namens des k. k. Radautzer Bezirks­Hauptmannes bei. Von Pojana-Stampi, später von Jakobeny und schliesslich von Kirlibaba aus wurde die Abmarkung der obgedachten gemeinsamenLandes­grenze im Sinne der der Grenzmarkirungs-Com­mission auf Grundlage des Protokolls der gemein­samen Ministerial-Commission dtto Wien am 17. Jänner 1887 und folgender Tage zugekommenen Instruction in zweckentsprechender Weise durch­geführt. Bemerkt wird, dass bei dem Umstände, als die Fixirung des Triplex confinium zwischen Ungarn und der Bukovina durch eine interna­tionale Commission einem spätem Zeitpunkte vorbehalten ist, die Grenzabmarkung zwischen Ungarn und der Bukovina laut Grenzbeschrei­bungs-Actes mit der Errichtung und Setzung des Grenzsteines Nr. 2. begonnen wurde. In der Zeit vom 16. August bis 22. Sep­tember 1. J. wurde im Beisein der betreffenden Gemeinden und Gutsgebiete die Grenzabmar­kung bewirkt. Der Setzung des Grenzsteines am Triplex confinium mit Galizien wohnte der sei­tens der galizischen k. k. Siatthalterei hiezu delegirte k. k. Bezirkshauptmann Hippolit Sabat aus Kossowo bei. Im Laufe der Grenzvermerkungs-Arbeiten wurde constatirt, dass bei der im Bette des Teschnabaches im Interesse der Flössung durch­geführten Regulierung mehrere solche Durchstiche vorgenommen wurden, welche entgegen der bisher und auch fernerhin beibehaltenen, im

Next

/
Oldalképek
Tartalom