Főrendiházi irományok, 1892. XXIII. kötet • 988-1022. sz.

Irományszámok - 1892-988

1 CMLXXXV1II. SZÁM. jelenéséhez kötve s a kérvényben felhozott tényállás kiderítése a bizonyítékok alkalmazása körül nem köteles csak a felek által felhozottakra szorítkozni, hanem hivatva van a felekhez intézett kérdések által a valódi tényállás tisztába hozatalára hatni és az eljárás folyamán tudomására jutott más bizonyítékok alkalmazását is hivatalból elrendelheti, sőt a felek új bizonyítási eszközöket hozhatnak fel az eljárás későbbi folyamában is a bizonyítás befejeztéig (86—87. §§.), a főczél arra irányulván, hogy derittessék ki teljesen, vájjon a panaszolt visszaélés vagy törvénysértés fenforog-e vagy sem? Miután ez közérdek, nehogy a kérvény beadása után a kérvényezőknek bármi módon történt megingatása következtében vagy a kérvényezők járatlansága miatt a törvénysértés megtorlás nélkül maradjon, a törvényjavaslat 56. §-a a kérvény visszavonását szigorú alaki kellékekhez köti s kimondja, hogy egyes kérvényezők elállása vagy cselekvési képességük megszűnte az eljárás megszüntetését nem vonhatja maga után, a 11. §. pedig megengedi, hogy azon esetben, ha a kir. curia a kérvényt alaki kellékek hiánya miatt visszautasította, vagy az eljárást a felek meg nem jelenése miatt megszüntette, avagy a kérvényezők a kérvényt visszavonták, a curia határozatának kifüggesztésétől számított 15 nap alatt tiz jogosult választó a korábbi kérvényben megjelölt érvénytelenségi ok alapján kérheti a választás érvénytelenítését, ez ujabb kérvény felett azután, melynek a 21—27. §-ok értelmében szabályszerű alakban kell szerkesztetni, a rendes óvadék letétele mellett a curia a rendes eljárást folyamatba teszi; ezzel van pótolva az igazolás és egyéb jogorvoslatok kizárása. A kérvény érdeme felett a curia ítélettel határoz, melyben nemcsak a megtámadott választás érvénytelensége felett dönt, hanem a 28. §. esetében azt is kimondhatja, hogy nem a megválasztott képviselőnek kijelentett jelölt, hanem más jelölt nyerte el az érvényes szavazatok többségét, vagy hogy törvény szerint más jelöltet kellett volna megválasztott képviselőnek kijelenteni. A curia ítélete azután a képviselőház előtt az igazolásnál alapul veendő. Az eljárás érintett szabályozása alkalmas módot nyújt arra, hogy a választás szabadsága és törvényszerűsége ellen emelt panaszok alapossága kellően kiderittessék, s azok bebizo nyitása esetében elégtétel szolgáltassék, másrészt azonban a törvényjavaslat 171. §-a intézkedik a teljesen alaptalan panaszokkal való zaklatás megfékezése iránt is. Ezek alapján a törvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadásra ajánljuk. Egynttal tisztelettel jelenti a bizottság, hogy ezen törvényjavaslat előadójául Gáli József főrendiházi tagot választotta meg. N Kelt Budapesten, 1896. évi szeptember hó 1-én. Báró Vay Béla s. k., bizottsági elnök. Gáli József s. k, bigottsági előadó.