Főrendiházi irományok, 1892. XXIII. kötet • 988-1022. sz.
Irományszámok - 1892-992
42 GMXCII SZÁM 2-ik melléklet a 992. számú irományhoz. Indokolás, „az 1892/97-iki országgyűlés tartama alatt a főrendiházban örökös tagsági jogot nyert családok névjegyzékének törvénybe iktatásáról" szóló törvényjavaslathoz. A főrendiház szervezetének módosításáról szóló 1885. évi VII. t.-cz. végrehajtása iránt alkotott 1886. évi VIII. t.-cz. 4. §-ában foglalt meghagyásnak megfelelően van szerencsém az 1892/97-iki országgyűlés tartama alatt örökös főrendiházi tagsági joggal felruházott családok névjegyzékének törvénybe iktatásáról szóló javaslatot előterjeszteni. A törvényjavaslat szövegét illetőleg tisztelettel megjegyzem, hogy bojári Vigyázó Sándor és törvényes utódai a magyar grófi méltóságot s ez^el együtt úgy ő, mint egyenes leszármazás utján törvényes fiutódai az örökös főrendiházi tagsági jogot Ó Császári és Apostoli Királyi Felségének Bécsben 1895. évi június 25 én kelt legfelsőbb elhatározásával nyerték; ezen napról és ugyanott kelt az a legfelsőbb elhatározás is, melylyel világosi Bohus Zsigmond, László és István s ezek törvényes utódainak, továbbá loósi és egervári Solymossy Lászlónak és törvényes utódainak, valamint zeykfalvi idősb Zeyk Józsefnek és törvényes utódainak a magyar bárói méltóság s ezzel együtt nekik és egyenes leszármazás utjáti törvényes fiutódaiknak az örökös főrendiházi tagsági jog adományoztatott. 1895. évi október 24-én Budapesten kelt az a legfelsőbb elhatározás, melylyel Ó Császári és Apostoli Királyi Felsége takta-harkányi Harkányi Frigyesnek és Károlynak s ezek törvényes utódainak a magyar bárói méltóságot, s ezzel együtt nekik és egyenes leszármazás utján törvényes fiutódaiknak az örökös főrendiházi tagsági jogot adományozta. 1895. évi november 17-én Bécsben kelt az a legfelsőbb elhatározás, melylyel palliai Inkey Józsefnek és törvényes utódainak a magyar bárói méltóság s ezzel együtt neki és egyenes leszármazás utján törvényes fiutódainak az örökös főrendiházi tagsági jog adományoztatott. 1895. évi november 17-én Bécsben kelt az a legfelsőbb elhatározás, melylyel a már korábban magyar báróságot nyert varadiai báró Baich Milos, Milán és Ivánnak és ezek törvényes fiutódainak az örökös főrendiházi tagsági jog adományoztatott. Végül 1896. évi június 6-án Budapesten kelt az a legfelsőbb elhatározás, melylyel gróf Normann Lhrenfels Rezső/ s Gusztávnak és mindkettőjük törvényes utódainak a magyar grófi méltóság, s úgy nekik, mint törvényes fiutódaiknak az örökös főrendiházi tagság joga adományoztatott.
