Főrendiházi irományok, 1892. XXIII. kötet • 988-1022. sz.
Irományszámok - 1892-989
8 GMLXXXTX.SZÁM. hető ítéletek ellen semmiségi panaszt enged, mely továbbá a kir. törvényszékek és a kir. Ítélőtáblák előtt tartott másodfokú főtárgyaláson tért nyújt a közvetlenségnek és a szóbeliségnek, a kir. Curia előtt pedig módot nyújt a szóbeliség érvényestilésére. Elismeréssel emeli ki a bizottság, hogy a javaslat igazságszolgáltatási tévedések eseteiben megfelelő kártalanításról gondoskodik. (XXXI. fejezet.) Szervezeti tekintetben a javaslat két kivétellel a jelenlegi bírósági és ügyészségi Organismus keretében mozog s a jelenlegi fórumokat is fentartja; megjegyzendő azonban, hogy az igazságügyi kormány az »esküdtbiróságok szervezéséről« külön törvényjavaslatot óhajt a közel jövőben benyújtani. A javaslatnak két szervezeti újítása: kőzvédök alkalmazása a kir. Ítélőtáblák büntető tanácsai előtt tartandó fŐtárgyalásokon (410 — 411. §.), valamint ügyészségi meghízottak (522. §.) alkalmazása a járásbíróságok mellett. Az utóbbi új intézmény szervezését elkerülhetetlenné teszi az, hogy a közvád a kir. járásbirósági eljárásban hatályosan legyen képviselve; közvédők rendelése pedig a vagyontalan terheltek érdekeinek megóvása és a szóbeliség keresztülvitelének biztosítása végett kívánatos. Az ügyészségi megbízotti intézmény szervezésének részleteit az igazságügyi kormány az életbeléptetési törvénybe szándékozik felvenni. Mindezek alapján tekintettel az alkotmányjoggal annyira szoros kapcsolatban és gyakori kölcsönhatásban levő büntető eljárás törvényhozási szabályozásának és különösen a jogegység létesítésének égetően sürgős voltára s mind igazságszolgáltatási, mind politikai szempontból nagy jelentőségére ; figyelembe véve továbbá azt, hogy a javaslat a magyar alkotmányos traditióknak és a modern perjogi követelményeknek megfelel s jelenlegi tételes jogunkhoz viszonyítva számos irányban nagy haladásként jelentkezik ; s általában véve, minthogy a javaslat a bizottság nézete szerint helyesen vonta meg az állam büntető hatalmának és a terhelt védelmének engedett jogkör határait; végre minthogy a javaslatnak mielőbbi törvénynyé válta ezredéves alkotmányunk által adott jogok biztositékának kiegészítése lesz, az államegység kapcsát erősbiteni és büntető törvénykezésünket a leghaladottabb nyugoti államok jogszolgáltatásának színvonalára emelni fogja : ezeknél fogva a bizottság a javaslathoz örömmel járul hozzá s azt ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadásra ajánlja. A bizottság egyúttal tisztelettel jelenti, hogy ezen törvényjavaslat előadójául Gáli József főrendiházi tagot választotta meg. Budapesten, 1896. évi szeptember hó 15-én. Báró Vay Béla s. k. t a bizottság elnöke. Gall József s. k., a bizottság eiöadöja.
