Főrendiházi irományok, 1892. XXII. kötet • 987f. sz.

Irományszámok - 1892-987f

212 Maradt tehát a többi bárom elintézési mód. Ezek közöl a tanácsülésben való ellátás (B) a leggyorsabb, több időt igényel a tárgyalás a felek perbeszédeivel (C), még többet a tárgyalás bizonyítás-felvétellel (D). Ezek az elintézési módok, mint fentebb ki volt mutatva, az ellátás eredménye tekintetében, ugy viszonyulnak egymáshoz, mint 13 a 4-hez, illetőleg 2-höz. Az erővel és idővel való gazdálkodás szüksége arra utalta a javaslatot, hogy a tanácsülési elintézést lehető tág körben alkalmazza s hogy a tárgyalás (C.,D), vagyis a »felebbviteli főtárgyalás« (397., 408. §§.) elintézési módja esak az egyes ügyek igényeihez mért arányban nyerjen alkalmazást. Ezekhez járul még a jelen gyakorlatunkból átvett ülésen kívüli ellátás, (398. §.), vagyis az előadónak a tanácselnök jóváhagyásával való intézkedése. Ez utóbbi azonban a fölebbezett ügy érdemét nem intézi el, hanem csak előkészíti az érdemleges elintézést. Ennek daczára lényeges munkamegtakarítást és időnyereséget biztosít, mert a tanácsülésben működő öt biró helyett csak kettőnek tevékenységét veszi igénybe és gyorsabban eszközölhető, míg a tanácsülés bevárása vagy egybehívása mindig némi időhaladékkal jár. Hogy a felsorolt elintézési módok mely esetekben jöjjenek alkalmazásba, azt a javaslat akként határozta meg, hogy az ülésen kívül és a tanácsülésben tehető intézkedéseket egyenkint felsorolja (398. 400. §§.) és mindazokat az ügyeket, melyekben más intézkedés szükséges, főtárgyalásra utasítja (407. §.). Azonfölül még szabályokat állít fel arra néz re, hogy mikor idézendő meg a vádlott a felebbviteli főtárgyalásra (413., 414. §§.) és mikor tartandó e főtárgyalás bizonyítás felvételével (402., 403. §§.). Önként következik, hogy e szabályok a kir. ítélőtáblákhoz érkező felebbezett ügyeknek előleges megvizsgálását és az egyes elintézési módokra tartozó ügyeknek kiszemelését feltételezik. Tulajdonképen magának az ítélőtáblának, illetőleg ítélő tanácsának kellene e kiszemelést teljesíteni, vagyis minden ügyet előlegesen fölülvizsgálni s meghatározni, hogy ülésen kívül, tanácsülésben vagy főtárgyaláson való elintézésének van-e helye. így rendelkezett az 1873. évi osztrák bpíartás 286. §-a a semmiségi panaszra nézve. De az ügyeknek e mellett a legtöbb esetben szükségessé váló kétszeres fölülvizsgálja nehézkesnek és időrablónak mutatkozott. Ennek következtében már az 1877. évi deczeniber 31-én kelt törvény kimondta, hogy a semmítőszékhez érkező ügyeket csak akkor kell előleges tanácsülésbe vinni, ha a koronaügyész Yagy az előadó ily tanácsülésben tehető intézkedés (visszautasítás, alaki hiányok, vagy világos alaptalanság miatt, helytadás világos semmiség alapján), szükségét látja s hogy külömben az ügyek mindjárt nyilvános tárgyalásra utasítandók. A javaslat felhasználta e tanúságot és igyekezett a kétszeres fölülvizsgálatot elkerülni. Az előadó belátására bizta, hogy a felebbezett ügyet tanácsülésbe vigye, ha ott elintézhetőnek tartja (398. §. végső bek.). Az előadót és a tanácselnököt felhatalmazta arra, hogy a főtárgyalás kitűzése iránt intézkedjenek, ha azt a vádlott kihallgatása, illetőleg bizonyítás felvétele nélkül megtarthatónak vélik (398.. 408. §§.). Csakis abban az esetben hagyta meg a kir. ítélő tábla, illetőleg ennek tanácsa részéről való előleges felülvizsgálatot, midőn az előadó a vádlott megidézését vagy a bizonyítás felvételét szükségesnek tartja, vagy ezeknek mellőzhetésére nézve a tanácselnök eltérő nézetben van (400. §. 6. pont. 398. §. végbek.). Ez azonban oly fontos kérdés, mely collegialis döntést kíván, különösen már azért is, mert annak elhatározása, hogy reproductió esetében milyen legyen ennek a köre, a megelőző fejtegetések szerint (II. A. 1.) csak az itélő bíróságot illetheti. A kir. ítélőtáblák felebbiviteli eljárásának általános körvonalozása után nem lesz talán fölösleges annak egyes módozataival külön foglalkozni. 1. Âz ülésen kívüli elintézés (398. §.) abból áll, hogy az előadó a véleménye szerint hozandó határozat fogalmazványát a tanácselnöknek bemutatja s hogy ennek hozzájárulásával